A KPMG lapunknak küldött közleménye szerint a piacelemzők az ágazat viszonylag gyors felfutására számítanak. A Morgan Stanley becslése szerint
ez a piac 2040-re egybillió dollárra nőhet. A szektort a startupok és befektetők érdeklődése miatt egyfajta aranyláz uralja, ezt pedig tovább fűtik a futurisztikus bemutatók és lélegzetelállító riportok. A fejlesztés célegyenesben van, több szolgáltató is azt tervezi, hogy három éven belül megjelenik a piacon prototípusaival.
Azonban mostanra a befektetői érdeklődés már a buborék kockázatát hordozza. A Morgan Stanley egybillió dolláros becslése is jelentős csökkenés az eredeti, 2018-as másfél billió dolláros előrejelzéshez képest. A bank elemzői szerint a technológiának még meg kell másznia a szabályozás Mount Everestjét, és rengeteg kockázat rejlik a bevezetés sebességében is. „Ez arra utal, hogy a befektetőknek 20-30 éves megtérülési idővel kell számolniuk. 2050-re viszont már a legpesszimistább elemzők is globálisan több billió dolláros piacot jósolnak” – mondja Dr. Rédei Attila, a KPMG menedzsere. Szerinte az egyes régiók eltérő módon közelíthetik meg a szabályozás kérdését, így – hasonlóan a járműipari szabályozásokhoz – a globális fő irányvonalak mellett lokális adottságokkal (pl. az EU-ban várhatóan szigorúbb szabályozással) is meg kell majd küzdeniük a befektetőknek.
A KPMG Aviation 2030 Air Taxi Readiness Index 25 ország felkészültségét igyekezett megbecsülni a helyből fel- és leszállni képes személyszállító járművek használatára. Az index 34 önállóan létező mérőszámot kombinál, ezeket négy témakör – a vásárlói elfogadás, az infrastruktúra, a szabályozás, valamint a technológia és innováció – köré csoportosították.
A rangsor első helyén az Amerikai Egyesült Államok áll számottevő fölénnyel – nem meglepő módon minden mérési szempontból a lista első felében kap helyet. Az USA rendelkezik a legnagyobb légiforgalommal, ami nagyfokú keresletet jelez légi utazásra, emellett pedig magasan fejlett légiforgalmi irányítási infrastruktúrát is magáénak mondhat – ezek együtt stabil alapot képezhetnek a helyből fel- és leszállni képes járművek számára. A lista második helyén Szingapúr található. Itt a további fejlődés kihívásai közé tartozik a zsúfolt légtér, a trópusi klíma és a sűrűn lakott városi környezet. Mindezt ugyanakkor kompenzálja a nyílt és haladó szellemű szabályozás, és az, hogy a kormányzat teljes mértékig nyitott az új technológiák bevezetésére, ösztönzi azok használatát. A rangsor harmadik helyére – első európai országként – Hollandia került. Itt a szabályozás várhatóan uniós szinten fog megvalósulni. Az európai légiforgalommal foglalkozó hivatal a tervek szerint 2023-ra alkotja meg a helyből felszállni képes légitaxikra vonatkozó szabályokat. A ranglista negyedik helyén az Egyesült Királyság áll, mert az ország pezsgő légiipari startup közössége bízvást építhet a jelentős légi- és hadiipari hagyományokra.
Dr. Rédei Attila elmondta, az átlagosnál szigorúbb magyar drónszabályozás azzal jár, hogy egyelőre inkább ipari és mezőgazdasági drónok terén történtek befektetések, még pedig nagyvállalatok kezdeményezésében, hiszen itt speciálisan saját létesítményekben és saját területek fölött mozoghatnak a drónok. A szabályozás szemlélete viszont némileg gátat szab a szabadabban mozgó légitaxi és áruforgalmi drónflották beindulásának, bár tény, hogy így egyelőre biztonságosabb a légtér hazánkban.
(Borítókép: Germany-based company Volocopter 2X’s air taxi is flown by test pilot Damian Hischier during a demonstration of South Korea’s Urban Air Mobility services at Gimpo International Airport in Seoul in November 11, 2021, in the first ever crewed public test flight of a fully electric vertical take-off and landing (eVTOL) air taxi in South Korea. (Photo by Anthony WALLACE, Europress/AFP)
