A záró rendezvényen elhangzottak szerint a klinikai teszt küszöbén áll, így belátható időn belül forgalomba is kerülhet a Debreceni Egyetem, a Richter Gedeon NyRt. és a Fluart Innovative Vaccines Kft. konzorciuma által kifejlesztett szájon át szedhető inzulin. A formula ezzel olyan területre törhet be, ahol korábban kizárólag injekciós megoldások léteztek.
A szájon át szedhető inzulin készítmények nagyban megkönnyíthetik a cukorbetegek életét, így nem véletlen, hogy számos tudományos műhely, illetve gyógyszerinnovátor foglalkozik olyan „csomagolás” kifejlesztésével ami az emésztőrendszer csapdáit kicselezve képes eljuttatni a hormont a véráramba.
A Debreceni Egyetem kutatói ezt a problémát olyan hatóanyaghordozó rendszer alkalmazásával oldották meg, ami nanokapszulákat képezve védi meg az inzulint az agresszív gyomornedvektől, ugyanakkor abban is segítenek, hogy a bélhámon keresztül nagyobb mennyiségben szívódjanak fel a véráramba.
Szilvássy Zoltán, a kutatást vezető professzor szerint az orális formula ezért is nagy jelentőségű, mert ezzel a megoldással a szervezet az inzulin bioszimliáns formában jut a véráramba, vagyis, ahhoz hasonlóan, mint amikor a hormont maga a szervezet termeli és bocsátja ki a véráramba.
Mivel a K+F+I projekt célja hatékonyan gyártható és olcsón forgalmazható gyógyszer kifejlesztése volt, a konzorcium úgy döntött, hogy saját maguk fogják előállítani az inzulint is. A kutatások során erre is sikerült hatékony megoldást találniuk: Génszerkesztéssel „vettek rá” emlőssejteket arra, hogy „robosztus munkát produkáljanak”, vagyis egységnyi idő alatt nagyon nagy mennyiségű inzulint termeljenek.
A kutatók az eredmények alapján hat receptúrát állítottak össze. Ezeket javasolják további gyógyszeripari vizsgálatokra, a receptúrák alapján legyártott 100-100 kapszulát pedig, korai klinikai vizsgálatra.
Az orálisan alkalmazható inzulin mellett a kutatások másik fókuszterülete a olyan bakteriofágok elkülönítése volt, amelyek potenciálisan alkalmasak multirezisztens, illetve, pandémiát kiváltó baktériumok elpusztításra. Amint arról már a figyelo.hu oldalain is írtunk a bakteriofagok olyan vírusok, amelyek baktériumokkal „táplálkoznak”, emiatt potenciálisan jó jelöltek lehetnek. antibiotikumra már nem reagáló rezisztens törzsek, illetve, nagy fertőzőképességű törzsek elpusztításra is. A bakteriofágok baktérium specifikusak, vagyis, adott fag csak adott baktérium elpusztítására képes, ezért hatékony alkalmazásukhoz szelekció szükséges, vagyis, meg kell találni és el kell különíteni az adott kórokozók támadására alkalmas bakteriofag csoportokat. A Debreeceni Egyetem kutatóinak a projekt keretében az ilyen bakteriofágot sikerült azonosítani és elkülöníteni, a munka azonban tovább folytatódik. A cél olyan bakteriofagokon alapuló vakcinák kifejlesztése, amikkel multirezisztens, illetve humán-, és állati pandémiákat kiváltó baktériumok ellen is hatékonyan lehet védekezni.
Borítókép: illusztráció/Fotó: Shutterstock
