Demeter Szilárd az Akvárium Klub előtt tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a járványhelyzetben számos döntést hoztak a hazai zeneipar megsegítésére – írja a Világgazdaság.
Várhatóan a jövő héten kiírják a 1,4 milliárd forintos klubtámogatási pályázatot, amelyet az EMET támogatáskezelő felületen keresztül lehet majd elérni. A pandémia második hulláma miatt az itt elnyerhető összegeket nem koncerttámogatásra kapják a klubok, hanem járványügyi biztonsági fejlesztésekre, infrastrukturális fejlesztésekre
– mondta Demeter Szilárd.
A Nemzeti Művelődési Intézettel közösen 450 millió forintos pályázati keretösszeg jut a bevételeiktől elesett rendezvénytechnikusoknak. A Petőfi Irodalmi Múzeum járvány miatt elnapolt ingatlanfejlesztési maradványösszegéből indulhat el – szintén pályázat útján – a magyar könnyűzene elmúlt fél évszázadának audiovizuális és tárgyi örökségét bemutató gyűjtemény kialakítása.
A tervek szerint egy ingyenesen elérhető felületen tudjuk közzétenni a gyűjteményt, a virtuális értéktár legkésőbb 2023-ra kinyithatja kapuit
– tette hozzá.
Éves forgalmának 70 százalékát – 28-30 milliárd forintot – már elveszítette az utóbbi fél évben a magyarországi zeneipar, amely fesztiválok, illetve élőzenés rendezvények, koncertek híján soha nem látott mélységű válságba került a pandémia miatt – hangzott el a Music Hungary Szövetség és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program szerdai sajtótájékoztatóján.
Itt Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke megjegyezte:
most örülnének azoknak a problémáknak, amikre tavaly panaszkodtak. A zűrös időszakok azonban jót tesznek a szakmával, a panasz helyét mára átvette a tettvágy, az egymást segítésének szándéka, a zeneiparban érdekeltek végre összefogtak, és összekapaszkodva megoldást keresnek arra, hogy milyen módon és eszközökkel tudnak kikecmeregni a covid-19 okozta helyzetből.
Nem kibekkelni akarják, amíg a járvány elmúlik, ennél több, gyorsabb és aktívabb cselekvésre van szükség. A szakma ennek jegyében is készül az év legfontosabb eseményére, a májusról novemberre halasztott Music Hungary Konferenciára, amit idén először Veszprémben rendeznek meg.
A baj sokkal nagyobb, mint amivel áprilisban, az akkor még pesszimista modellként emlegetett szcenárió szerint kalkuláltak, a járvány miatti rendezvénystop és a korlátozások miatt egyre inkább úgy tűnik, hogy akár 38-40 milliárd forint is lehet az éves piacvesztés értéke. A zeneipar ugyanis az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult, bevételeinek zömét a koncertek adják. Az élőzenés rendezvények piaca most várhatóan hosszú távon átalakul, a fogyasztói szokások is alapvetően megváltoznak majd, de azt még nem tudni, mennyire.
A válságkezelés, a kiútkeresés egyik fontos eszköze az a készülő hatástanulmány, amit a szövetség a PricewaterhouseCoopers bevonásával készít a koncert és fesztiváljegyárak áfakulcsának 5 százalékra való csökkentéséről. A komplex számításokon alapuló anyag októberre a kormányzati döntéshozók asztalára kerülhet
– írja a lap.
Időközben a könnyűzene képviselete is megjelent az államigazgatás struktúrájában: Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója lett a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújításának és társadalmiasításának koordinálásért felelő miniszteri biztosa személyében, aki bejelentette, digitális könnyűzenei közgyűjtemény létrehozását kezdeményezi, a tárgyi emlékek, relikviák felvásárlásával is segítve a zeneipart.
A PIM erre a célra legalább 200 millió forintot tud fordítani az idén elmaradt projektjei fedezetét. A kormánybiztos összegezve elmondta, hogy z ágazat bevételkiesése hatalmas, azt telejs mértékben pótolni nem lehet, de többféle támogatással igyekeznek segíteni az érintetteknek.
Borítókép: Pásztor Anna énekel az Anna and the Barbies koncertjén a budapesti Hajógyári-szigeten a 24. Sziget fesztivál első napján, 2016. augusztus 12-én. (MTI Fotó: Marjai János)