Kudarccal fenyegeti az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programját a német alkotmánybíróság múlt heti döntése. A taláros testület szerint az EKB-nak igazolnia kellene, hogy állampapír vásárlási programja „arányos”. A jegybank ugyan nem a német jog hatálya alatt működik, viszont legnagyobb befizetője, a német központi bank, a Bundesbank igen. Így a német alkotmánybíróság dönthet arról, hogy a Berlin által kibocsátott állampapírokból vásárolhat-e az EKB. A Karlsruhe-ban székelő bíróság szerint a jegybanknak igazolnia kellene, hogy kötvényprogramjának “gazdasági és fiskális hatása” nem terjeszkedik-e túl a neki megszabott célokon. A döntés indoklásában az “arányos” kifejezésnek központi szerepe van. Az EKB mandátuma egyértelmű: elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. Ennek sérelme nélkül támogatnia kell az EU gazdaságpolitikáját. „Arányosságról”, egyensúlyról a kettő között nem szól a jegybank felhatalmazása, így ezt nem is lehet számonkérni rajta – érvelnek a döntés ellenzői.
A kötélhúzás a bíróság és az EKB között 2015-óta húzódik, akkor egy 1750 főből álló csoport – német közgazdászok és jogászok – készítettek egy beadványt, amelyben azzal vádolják a központi bankot, hogy a kötvényvásárlásokkal monetáris finanszírozást valósítanak meg, amit tiltanak az európai törvények. A monetáris finanszírozás azt jelenti, hogy a jegybank közvetlenül finanszírozza a költségvetést. Az EKB azzal védekezett, hogy nincs közvetlen finanszírozás, hiszen a másodpiacon vásárolja meg az értékpapírokat.
A vita első fordulója végül 2018-ban az Európai Bíróságon (EB) zárult le, amely a jegybank javára döntött. A német alkotmánybírák azonban nem adják meg magukat könnyen, „módszertani szempontból tarthatatlannak” ítélték az EB határozatát. Óriási felkiáltójel ez az európai jogrendszerben, hiszen Berlin mindig is a közösségi jog primátusát hirdette a tagállamok jogrendje felett. Most fordult elő első ízben, hogy egy német bíróság szerint az EB-nek nincs illetékessége valamilyen kérdésben. A német döntés precedensként is szolgálhat: a tagállamok bíróságai ezek szerint mégiscsak megkérdőjelezhetik az EB döntését – akár más területeken is.
A teljes cikk a Figyelő 2020/20. számában olvasható
