Kiviteli korlátozás csak célzottan, bizonyos termékkörök esetén szükséges, ahol fontos rövid távon tompítani a kritikus mértékű áruhiányt, és megfékezni az indokolatlan drágulást, de tartós megoldást a hazai építőanyaggyártó-kapacitás bővítése hozhat – írta a VG.hu.
Jogos és indokolt, hogy valamit tenni kell az építőanyag-piacon kialakult kritikus helyzet felszámolása érdekében – összegezte a lapnak Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke, a Masterplast Nyrt. elnöke a helyzetet.
A beígért kormányzati lépések, az egyes termékek esetében tervezett exportkorlátozás és az extraprofitadó bevezetése rövid távon gyors és hatékony eszköz, de tartós megoldásra is szükség van – tette hozzá, elismerve, hogy egyelőre a tűzoltáson van a hangsúly. Most csak arra van lehetőség, hogy a kialakult kritikus mértékű áruhiányt némileg tompítsa az állami beavatkozás. Fontos hangsúlyozni, hogy
a kormány nem általános exporttilalomra készül, hiszen nem minden építőanyag, illetve alapanyag esetében alakult ki a gyártást és a kivitelezéseket ellehetetlenítő hiány
– hangsúlyozta Tibor Dávid. Példaként a tetőablak- és a tetőfólia-gyártást is megemlítette, mondván, a magyarországi üzemekben a hazai piaci szükségleten felüli mennyiséget termelnek a gyártók, ezért esetükben nem várható a kivitel korlátozása, mert szükségtelen.
A következő három hónap, az októberig tartó regisztrációs időszak éppen arra szolgál, hogy tisztán lehessen látni, melyek azok az anyagok, amelyekből jelentős mennyiséget gyártanak belföldön, és mégis hiány van belőlük a forgalmazóknál. Tipikusan ilyen például a kőzetgyapot, amelyből a jelentős hazai gyártókapacitás ellenére importra szorul az ország, miután az itt előállított alapanyag egy részét exportálják. Grandiózus, nemzetgazdasági szempontból is jelentős beruházás, regionális raktárközpont, több tízezer négyzetméternyi lapos tetős csarnok építése késlekedik kőzetgyapothiány miatt – mondta a szakmai tagozat elnöke. Érthetőnek tartja, hogy a kulcslétesítmények építéséhez szükséges hazai gyártású terméknél az önellátásnak prioritásnak kell lennie.
Az intézkedéscsomag döntően a feldolgozott építőfára és fatermékekre, acéltermékekre, például a betonacélra és az acélipari alapanyagokra, valamint a kőzetgyapotra céloz, többnyire ezek eshetnek korlátozás alá.
Az árazás összetettebb kérdés, az építőanyagok kritikus mértékű drágulásának egyik összetevője a nyersanyagok világpiaci áremelkedése. Ám egyes anyagok esetében az áremelkedésre ez nem magyarázat, ugyanis hazai forrásból is bőven rendelkezésre állnak.
Nem véletlenül készül a lekötött bányajogok terén is lépni a kormány, például a termelés megindítására kötelezni a piaci szereplőket. A bányajogok területén sok anomáliát lát az ÉVOSZ szakmai tagozata, jelezve, hogy a hazai tulajdon megerősítését indokoltnak tartják a szektorban, amely elsődleges terepe lehet az extraprofit megadóztatásának is. Tibor Dávid szerint
a régiós szinten is kiugró volumenű nyereségre ráadásul olyan vállalatoknál van példa, amelyek a kitermelést hozzáadott érték és munkahelyteremtő beruházás nélkül végzik, méghozzá Magyarországon magasabb árakon, mint más országokban.
Tartós megoldást egy célzott támogatási és beruházási program hozhat az érintettek szerint egyrészt új gyártási beruházások elindításához magas intenzitású, vissza nem térítendő támogatást biztosító beruházási alap létrehozásával, másrészt egy kockázati tőkealap létrehozásával, amely a Magyarországon működő, valamint a kelet-közép-európai régióban elérhető közelségben lévő nemzetközi nagyvállalatok által tulajdonolt gyártóegységek felvásárlásához nyújtana segítséget. A harminc éve lezajlott privatizációt nem lehet visszacsinálni, de a hazai tulajdonú gyártást lehet és kell is támogatni, mert az erősítené a piaci versenyt – mondta a hazai gyártókat képviselő tagozat elnöke. Egy kőzetgyapotgyár létesítése például 20 milliárd forintos beruházás, az építőanyag-gyártás rendkívül tőkeigényes, erős versenyhelyzetben kell érvényesülniük a szereplőknek.
Létezik korrekt árazás, bár ez piacgazdaság, így a piac szabályozza az árakat, nem a kormány.
A tervezett állami beavatkozás így csak ideiglenes lehet, és szó sincs általános építőipari különadóról. A bejelentett tervek szerint alapvetően azokat az ágazatokat próbálja a kormány kezelni, amelyekben nagyon felborultak a valós piaci viszonyok, illetve a kevés szereplő összehangoltan, nem egymással versenyezve határozza meg az árait – hangsúlyozta a szakember.
(Borítókép: Az építőanyag-árak növekedésének megállítására a kormány az export hazai mérséklésében látja a megoldást. A képen Varga Ádám, az építőanyag-kereskedés munkatársa (Szendi Péter, Vas Népe)
