A táblabíróság a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek másodfokon a Cipruson élő szír férfit – adta hírül az MTI csütörtökön kora délután.
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban, melyekben több rendőr is megsérült, Ahmed H. főszerepet vállalt.
Ahmed H. (elöl b) az ellene folyó per megismételt elsőfokú eljárásán a Szegedi Törvényszéken 2018. március 14-én
A nemzetállami határokat semmibe vevő, rendőröket hajigáló, még a szerb-magyar határnál is Szíriából menekülő férfi természetesen nem maradt láthatatlan az ilyen és ehhez hasonló elveket és viselkedést toleráló, sőt bátorító politikai aktorok előtt. Kiérdemelte ugyanis nem csak a Soros-féle Amnesty International (AI) védelmét, de még maga Judith Sargentini is aranyba foglalta a nevét “jelentésében”, nagyon aggódva a menekült jog érvényesüléséért hazánkban.
A Soros-szervezet egyébként – okosan – nem tagadta Ahmed H. bűnösségét. vitán felül állóan bűncselekmény, hogy eldobott néhány követ, ez azonban hivatalos személy elleni erőszak kísérletének minősülhet. Mivel Ahmed H. már három éve börtönben van, „nagyjából leszolgálta” a büntetését – mondta. Demeter Áron, az AI szóvivője közölte: vitán felül állóan bűncselekmény, hogy eldobott néhány követ, ez azonban hivatalos személy elleni erőszak kísérletének minősülhet. Mivel Ahmed H. már három éve börtönben van, „nagyjából leszolgálta” a büntetését – mondta. Ezért át is adtak egy petíciót az Igazságügyi Minisztériumnak a büntetés enyhítése érdekében.
Csakhogy Ahmed H. annál többet követtet el, mint hogy követ hajigált. Ahogy a bíró is közölte: a tömeg – köztük a vádlott – célja az erőszakos fellépéssel az volt, hogy az átkelőt megnyissák, vagy eltűrjék, hogy ők a határt átlépjék. Erről nem a kerítésénél szolgálatot teljesítő rendőrök, hanem feletteseik hozhattak volna döntést. Ez az, ami a különbséget jelenti a hivatalos személy elleni erőszak – mint amilyen egy labdarúgó-mérkőzésen elkövetett rendbontás – és az átkelőnél történt terrorcselekmény bűntette között – fogalmazott.
A magyar jog és – ami ennél is fontosabb – a magyar polgárok továbbra is komolyan veszik az országhatárok létét, akármennyire bántja ez a nyílt társadalom katyvaszának létrehozásán ügyködők érzékenységét.
Borítófotó: Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró ítéletet hirdet Ahmed H. szír férfi ügyének másodfokú tárgyalásán a Szegedi Ítélőtáblán 2018. szeptember 20-án. A vádlottat jogerősen öt év börtönbüntetéssel sújtotta a táblabíróság.
