Magyarország semmilyen magyar kérdést nem kapcsol össze semmilyen ukrán kérdéssel – mondta. A mondhatni történelmi jelentőségű csütörtöki, brüsszeli EU-csúcson is várhatóan ennek szellemében jár el. „Ha nem teljesítették az előfeltételeket, akkor nincs esély a tárgyalások megkezdésére” – utalt az ukránok csatlakozási lehetőségeire újságírók előtt a magyar miniszterelnök.
A magyar kormányfő következetesen ellenzi Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, annak ellenére, hogy az uniós vezetők többször próbálták meggyőzni a támogatásról. Csütörtökön azt mondta, hogy Ukrajnának az Európai Bizottság által meghatározott hét előfeltételből hármat még teljesítenie kell, addig nem kezdődhetnek meg a tárgyalások. A bővítés nem elméleti kérdés. Ez egy érdemi, jogilag részletezett folyamat, amelynek előfeltételei vannak – jelentette ki.
A fő kérdés az ukránoknak nyújtandó támogatás. Az Egyesült Államok finanszírozása bizonytalanná vált, így Európán a teher, hogy beszálljon az USA helyére. Az Európai Bizottság 17 milliárd eurónyi támogatást és 33 milliárd eurónyi kölcsönt csoportosítana át Ukrajnának.
Az igazi kérdés továbbra is az, hogy Magyarország feloldja-e vétóját az ukrán védelmi kiadások finanszírozásával szemben.
A diplomaták a háttérben egy B tervben gondolkodnak arra az esetre, ha Budapest kitartana álláspontja mellett – ami az eddig elhangzottak alapján erősen valószínű. Az egyik lehetőség az lenne, hogy Magyarország kivételével 26 ország kétoldalúan adná át a támogatásokat Kijevnek. Az alternatíva az lenne, hogy az EU továbbra is kölcsönöket nyújtana az úgynevezett makroszintű pénzügyi támogatáson keresztül. Erről azonban senki sem akar nyíltan beszélni, amíg van egy halvány remény arra, hogy Budapestet is be lehet vonni egy egységes támogatási keretrendszerbe.
Petteri Orpo finn miniszterelnök az Európai Tanács ülésére érkezve kijelentette, hogy a megbeszélések „addig tartanak, amíg szükséges”. Az Európai Bizottság azon döntésével kapcsolatban, hogy feloldja a Magyarországnak szánt 10 milliárd eurós támogatás zárolását, Orpo szigorúan fogalmazott.
Nem fogadhatunk el semmilyen zsarolást, közösen kell döntést hoznunk – mondta. „A bizottságnak el kell végeznie a munkáját, és alaposan kell döntenie abban, hogy mit tesz. De a jogállamiság terén nem tehetünk semmilyen kompromisszumot.”
A zsarolás szót előszeretettel emlegetik a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban, mondván a felfüggesztett támogatások „kifagyasztása” érdekében vétóz meg uniós kezdeményezéseket. Az érvet azonban a visszájára is lehet fordítani: Brüsszel zsarolja Budapestet a támogatások befagyasztásával, hogy rákényszerítse akaratát.
A magyar miniszterelnök közben posztolt az X közösségi portálra. A kormányfő, Olaf Scholz német kancellárral, Von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, Charles Michellel, az Európai Tanács vezetőjével, és Macron francia elnökkel folytat megbeszélést az EU csúcs hivatalos ülése előtt. A miniszterelnök bejezésében ismét hangsúlyozza, a bővítés kizárólag közös érdeken alapulhat, kivételek nincsenek.
A teljes cikk a vg.hu-n olvasható.
Borítókép: Figyelő
