„A gazdaság exportteljesítményét jól mutatja, hogy tavaly átlépte a százmilliárd eurót, ez még nem fordult elő korábban. Az elmúlt évek az export folyamatos emelkedésének jegyében teltek” – mondta Varga a televízióban.
A pénzügyminiszter hozzátette: jövőre a vállalkozások számos olyan kiírással is találkozhatnak majd, ami nem csak uniós, hanem állami forrásból lesz finanszírozva. Ennek egy része már az Ipar 4.0-hoz, a robotizációhoz, a digitalizációhoz kötődik majd.
„A magyar munkaerőpiac átalakult az elmúlt években. A munkaerőhiány az építőiparban és a vendéglátásban jelentkezett leginkább. A kormány arra törekszik, hogy a hazai forrásokat mobilizálja. Ahol még magasabb a munkanélküliség az országos átlagnál, érdemes olyan átképzési programokat indítani, olyan segítséget nyújtani, amelyekkel könnyebben tudnak munkahelyet találni az emberek” – húzta alá Varga Mihály.
A kormány fókuszában továbbra is a magyar családok állnak: ennek megfelelően az állam 42 500 forint életkezdési támogatást nyújt minden születendő gyermeknek, amit egy letéti számlám helyeznek el a Magyar Államkincstárban. A babakötvényi megtakarításokhoz nagyon kedvező kamatozás társul (több mint öt százalék). Ez ma Magyarországon az állampapírok és a különböző kincstárjegyek közül a legvonzóbb és legmagasabb megtakarítási hozammal rendelkező forma.
Varga beszélt a falusi csok előkészítéséről is. A politikus elmondta, hogy csok 2016-os bevezetése óta az épített lakások száma megduplázódott, a kiadott építési engedélyek száma pedig megháromszorozódott. Az a cél, hogy a programmal olyan családokon segítsenek, amelyek gyermeket vállalnának.
A csok megpróbálja kezelni az ország területi különbözőségeit, hiszen azoknak az 5000 fő alatti településen élőknek is igyekeznek segíteni általa, akik a vidék népesség megtartó erejét jelentik.
Varga Mihály hozzátette: a csokhoz kapcsolódóan előkészítés alatt állnak a vidéken élők otthonteremtési támogatásának az eszközei, például a falusi csok.
Borítókép: MTI/Illyés Tibor
