Az előző napi meredek emelkedés után pénteken is jelentősen, 10 százalékot meghaladó mértékben nőtt a kőolaj világpiaci ára a legközelebbi határidős jegyzésekben azokra a reményekre, hogy a kitermelést drasztikusan korlátozó megállapodás révén sikerül megtámasztani az árakat.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség közül az északi-tengeri Brent péntek délben 11,08 százalékos pluszban, 33,26 dolláron forgott a júniusi határidős jegyzésekben, míg a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) hordónkénti ára májusi szállításra 6,12 százalékos pluszban, 26,87 dolláron állt.
Csütörtökön árrobbanást váltott ki a piacon Donald Trump amerikai elnök azzal a kijelentéssel, hogy
nyélbe ütött egy kitermelés-csökkentési megállapodást Szaúd-Arábia és Oroszország között.
Trump 10-15 millió hordós csökkentésről beszélt, ami
a globális kínálat 10-15 százalékának felel meg.
Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban 2020. április 2-án. (Fotó: Kevin Dietsch / MTI/EPA/Pool)
Jelezte azt is, hogy ő nem ajánlotta fel az amerikai olajkitermelés csökkentését.
A szaúd-arábiai vezetés csütörtökön összehívta a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a vele szövetséges nagy olajexportáló országok rendkívüli ülését, hogy megvitassák az olajpiacon kialakult zavarokat. Az olajkartellen kívüli Azerbajdzsán energetikai minisztere közölte, hogy április 6-ra, hétfőre tervezik a videokonferencia keretében tartandó értekezletet.
Elemzők arra figyelmeztettek, hogy tényleges előrelépésre van szükség,
a kitermelőknek hitelt érdemlő módon jelentős mértékű csökkentést kell vállalniuk, különben újra nyomás alá kerülnek az árak.
Az ING holland bank elemzői szerint nehéz elképzelni, hogy az OPEC+ néven is emlegetett csoport – a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének 14 tagállama és a velük szövetséges tíz ország, élükön Oroszországgal – napi tízmillió hordóval fogja vissza a kitermelést, ez túl nagy falat lenne nekik, szükség van más országok csatlakozására.
Az amerikai kormányzat egyik névtelenül nyilatkozó magas rangú tisztségviselője a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy a Fehér Ház nem kéri a kitermelés összehangolt csökkentésére a hazai olajvállalatokat, és egyelőre várja a részleteket Oroszország és Szaúd-Arábia részéről.
Trump elnök pénteken tárgyal a nagy amerikai olajvállalatok vezetőivel.
A Brent ára 65,6 százalékkal, a WTI ára pedig 66,5 százalékkal csökkent az első negyedévben. Csak márciusban a hónap elejéről a hónap végére a Brent hordónkénti ára 54 százalékkal, a WTI-é pedig 55 százalékkal esett.
Az olajárak azután omlottak össze, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia nem volt képes megegyezni a nagy olajexportáló országok kitermelését korlátozó megállapodás meghosszabbításának feltételeitől. Ráadásul a világméretűvé szélesedett koronavírus-járvány súlyos csapást mért a világgazdaságra, erősen visszavetve az olajkeresletet.
Elemzők arra számítanak, hogy
a következő hónapokban akár 20-30 százalékkal is csökkenhet az üzemanyagok iránti kereslet.
A megállapodás iránti kételyeket azonban jól tükrözi, hogy pénteken is széles sávban ingadozott a kőolaj ára.
Eddigi napi csúcsán a Brent 11,48 százalékos pluszban, 33,38 dolláron, a WTI pedig 6,63 százalékos nyereségben 27,00 dolláron forgott, de az ázsiai kereskedésben nagyon jelentős mínuszok is voltak, napi minimumán a Brent 28,26 dolláron, 5,62 százalékos mínuszban, a WTI pedig 23,52 dolláron, 7,11 százalékos veszteségben is járt.
Csütörtökön napi csúcsán a Brent 47 százalékos pluszban állt, ami a valaha mért napon belüli legerősebb ütem. A WTI több mint 35 százalékos nyereségben is járt, ami a március 19-én mért 36 százalék után a második legjobb adat. A Brent végül 21,02 százalékkal, 29,94 dollárra drágult zárásra, ami kevesebb mint fele a tavaly év végi 66 dolláros árnak.
.
Borítókép: AVA Bitter, PuzzlePix/Shutterstock
