A 2021-es 5800 milliárd dollár globális összértékű M&A piac tavaly 3600 milliárd dollár értékre apadt és tranzakciók száma is 66 ezerről 56 ezerre mérséklődött – foglalta össze beszámolójában a piac egyik meghatározó jogi tanácsadó cége az Allen&Overy. A vállalati felvásárlások és akvizíciók 2021-ben rekord magasak voltak, így nagyjából érthető is, hogy miért mutatkozott visszaesés, ám a helyzet, hogy nem csak egy statisztikai bázishatás következtében történt a változás.
Az Orosz-Ukrán háború alaposan „elrontotta” a befektetői hangulatot és nagyon komoly kockázatokat alakított ki a világ tőkepiacan. Ráadásul a jegybanki kamatemelések is megnehezítették a pénzhez való hozzájutást, amelyek együttes hatásként jelentek meg a 2022-es tőkepiacon. Tulajdonképpen kimondható, hogy 2021-ig tartott az olcsó pénz ciklusa, illetve könnyen számolható kockázatok ideje lejárt. Ráadásul a nemzetközi és a lokális versenyhivatalok, illetve ellenőrző hatóságok is erőteljesen szigorítottak a szabályaikon és nagyon erősen vizsgálják a felvásárlásokban, illetve az akvizíciókban résztvevő szereplők versenyjogi hátterét, illetve piaci helyzetét. Sőt, 2020 óta a nemzetbiztonsági kockázatok vizsgálata is bekerült (szankciókon keresztül) a vállalati felvásárlások és akvizíciók körébe. Világszerte összesen 100 ilyen szabály létezik, az unióban 19, Magyarországon pedig két ilyen szabályozás létezik. Ez sok esetben nehezíti a tranzakciókat, amit a piac még nem igen árazott be – mindez kockázat növelő hatású. Ugyancsak közrejátszott a visszaesésében, a növekvő inflációval kapcsolatos makrogazdasági bizonytalanság és az olyan események, mint az ukrajnai háború kitörése, valamint a Covid19-világjárvány utáni ellátásilánc-problémák. Ezek együttesen gyengítették a stratégiai vevők akvizíciós kedvét. A pénzügyi és magántőke-befektetőket eközben a finanszírozási lehetőségek szűkülése fogta vissza jelentős tőketartalékaik mozgósításában – összegezte a helyzetet Sahin-Tóth Balázs, a budapesti Allen & Overy Kádár Ügyvédi Iroda (Allen & Overy Budapest) vezető ügyvédje.
Nagy meglepetés volt, hogy jelentősen visszaestek a Tech ipari tranzakciók, viszont a tavalyi összértékben felül reprezentálttá váltak az energetikai és infrastrukturális iparági „bevásárlások”. Ez aligha véletlen, hiszen a fejlett országok jelentős részében kiesett az orosz energia, amely a szektorban egészen új helyzetet teremtett. Ami a 2023-as évet illeti, az említett két iparágban továbbra is erős tranzakció szám várható, emellett pedig jó eséllyel megjelennek a fémipari, a bánya- és a gyógyszeripari bevásárlások.
Ami a tőke eredetét illeti: a jogtanácsadóknak, mint jogi közreműködőknek pontosan utána kell járniuk a tőke valódi tulajdonosának, így pontosan rálátnak, hogy milyen országjelzésű a tranzakcióban résztvevő pénz. Ebből most az látszik, hogy a közel-keleti területen kumulálódott jelentős mennyiségű tőke (köszönhetően az olaj árnövekedésnek), amely a következő évben, vagy években befektetést keres majd. Nem meglepően az ázsiai tőkét, kínait is szívesen látják a piacon, ebből a szempontból a világ tőkepiaca nem annyira megosztott, mint amennyire a világpolitika.
Magyarországon 3,24 milliárd dollár értékben 84 tranzakció mutatkozott 2022-ben. Ebből a legnagyobb a Vodafone felvásárlása volt. Ez önmagában csaknem 1,8 milliárd dollárt tett ki. Egyelőre nem tudni mit hoznak a következő hónapok, de nem tűnik úgy, hogy 2023-ban lesz a Vodafon tulajdonoscseréjéhez hasonlóan nagy üzlet a piacon. Pedig több iparágban (pénzügyi szektor és kiskereskedelem) is rebesgetnek várható felvásárlásokat – ennek egyelőre nincs nyoma.
