A régió munkaerőpiaca jelentős mértékben megsínylette a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságot, a munkanélküliségi ráta átmenetileg meredeken nőtt az első járványhullámok idején. 2021 utolsó két negyedévében visszarendeződés volt tapasztalható, így több területen jelenleg munkaerőhiány van a régióban. Főként az élelmiszer- és nehéziparban keresnek képzett szakmunkásokat, illetve betanított fizikai dolgozókra is nagy az igény.
Az autóipar a globális félvezető-hiány miatt némileg megtorpant, azonban az idei első fél évben jelentős fellendülés várható ebben az iparágban is,
ami további munkaerőigényt idéz majd elő a Dél-Alföldön a WHC Csoport területi vezetője szerint.
A WHC Csoport, mely az ország legnagyobb magyar tulajdonú HR-szolgáltatója, elsősorban munkaerő-kölcsönzésre és munkaerő-közvetítésre specializálódott. A vállalat saját helyi irodáiból szolgálja ki térségbeli ügyfeleit, Szegedről a Csongrád-Csanád és Békés megyei, míg Kecskemétről a Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyei cégeket.
„Tapasztalataink alapján a munkaerőpiacon leginkább a szolgáltatóipar és az autóipar sínylette meg átmenetileg a pandémiát.
Csongrád-Csanád megyében jelentős leépítési hullám volt tapasztalható például a vendéglátásban. A feldolgozóipar viszont szinte azonnal lehetőséget nyújtott a leépített munkavállalók számára, hiszen több vegyipari cég termékei iránti kereslet éppen a vírushelyzet miatt nőtt meg, amelynek teljesítéséhez jelentős munkaerőre volt szükség. Bács-Kiskun és Békés megyében pedig a globálisan tapasztalható félvezető-hiány következtében hajtottak végre bizonyos mértékű létszámleépítéseket az autóiparban tevékenykedő cégek 2021 második és harmadik negyedévében. Az iparág fellendülése az idei első fél évben várható” – hívta fel a figyelmet Bajkán Márk, a WHC Csoport Csongrád-Csanád és Békés megyékért felelős területi vezetője.
A WHC tapasztalatai alapján 2020 második negyedévében az egész régióban nagymértékben emelkedett a munkanélküliek száma, mely 2021 első negyedévében tetőzött: körülbelül az egy évvel korábbi szint duplájára nőtt a munkanélküliek lakosságarányos száma.
„A tetőzés után csökkenés indult el, 2021 harmadik negyedévére kezdett normalizálódni a helyzet. Csongrád-Csanád megyében például az év eleji 4,9 százalékos munkanélküliség kevesebb, mint a felére, 2,4 százalékra csökkent” – elemezte a szegedi irodavezető.
A régióban a nehézipar és az agrárium dominál, Szegeden pedig a tudásintenzív iparágak.
A Dél-Alföld általános munkaerőpiaci sajátosságait vizsgálva az látható, hogy az autóipar és annak beszállítói, illetve a műanyag-, fém-, és elektronikai ipar szereplői biztosítják a legtöbb munkahelyet, ezen belül Csongrád-Csanád megyében inkább a könnyűipar, valamint a szolgáltatóipar a legfőbb munkáltató ágazat. Noha Békés megye gazdasági szempontból elsődlegesen agrártérségnek mondható, az aktív korú lakosság legnagyobb arányban mégis a feldolgozóiparban dolgozik.
Jelentős munkaerőpiaci tényezőnek számítanak a térségben a mezőgazdasági idénymunkák, melyeknek munkaerő-elszívó ereje más ágazatokból nagymértékű munkaerőpiaci átrendeződéshez vezethet az év különböző periódusaiban, például a címerezés vagy a betakarítás időszakában – tette hozzá Bajkán Márk.
A régión belül Szeged városa külön sajátosságokkal rendelkezik, hiszen más városokhoz képest érezhetően nem a nehézipar dominál, hanem az úgynevezett tudásintenzív iparág. A multinacionális vállalatok szolgáltató központjainak (SSC = Shared Service Center) elterjedése mellett egyre nagyobb teret kapnak az IT ágazatot képviselő vállalkozások a városban. A város legnagyobb foglalkoztatója pedig a Szegedi Tudományegyetem.
Régiós szinten a betöltetlen pozíciók száma a végzettséget nem igénylő betanított fizikai munkakörökben a legmagasabb.
Szakmai végzettséget igénylő munkakörök közül jellemzően fémipari dolgozókra van szükség, például a hegesztő, gépi forgácsoló, lakatos munkakörökben, de hiányszakma a targoncás, a gépbeállító, a villanyszerelő és a gépész is. A hiányszakmák betöltése okozza a legnagyobb nehézséget, hiszen az ország nyugati részében, illetve külföldön jellemzően magasabb kereseti lehetőségre tehetnek szert a tapasztalattal rendelkező munkavállalók.
Az autóipar fellendülésével hatalmas munkaerőigényre lehet számítani az autógyártóknál, illetve a legfontosabb beszállítóiknál a 2022-es év első és második negyedévétől kezdődően, amelyre a WHC szerint megoldás a magyar és a szomszédos harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása mellett a távol-keleti munkaerő alkalmazása lehet.
A harmadik országbeli munkavállalókkal kapcsolatban a magyar tulajdonú munkáltatók egyelőre óvatosabbak, viszont a multinacionális vállalatok nyitottak a külföldi munkaerő alkalmazására. A munkaerőhiányra a leggyorsabb és leghatékonyabb választ adhatja a határon túlról érkező dolgozók termelésbe történő integrálása, ugyanis körükben alacsonyabb a fluktuáció.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének Békés és Csongrád-Csanád megyében várhatóan munkaerőmegtartó hatása lesz, Bács-Kiskun megyét kisebb mértékben fogja érinteni. Országos szinten Békés megyében az egyik legalacsonyabb a nettó átlagkereset (2021 első negyedévében 205 000 forint volt), Csongrád-Csanád megye a középmezőnyben helyezkedik el (2021 első negyedévében 236 000 forinttal). Várhatóan – ahogy a korábbi években is – a bérek alakulása követi a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének tendenciáját, a munkáltatók különböző béren kívüli juttatásokkal igyekeznek kompenzálni az országos viszonylathoz képest alacsonyabb alapbért – részletezte Bajkán Márk.
Új HR-technikákkal küzd a turizmus-vendéglátás a munkaerőhiány ellen
(Borítókép: Europress/AFP/Dudar SZILARD)
