A Federal Reserve múlt pénteken hozta nyilvánosságra féléves jelentését a monetáris politikáról. A 70 oldalas dokumentumban volt egy kifejezés, ami mindennél fontosabbnak bizonyult. A jegybank kifejtette, hogy elkötelezettsége az árstabilitás helyreállításában “feltétel nélküli”. Ez a Fed prioritásaival kapcsolatos esetleg még fennálló összes kételyt eloszlatta, ugyanakkor azt a lehetőséget is felveti, hogy az amerikai gazdaságtörténelem egyik legerősebb kilábalását – a pandémia utáni időszakot – is kénytelen feláldozni a központi bank annak érdekében, hogy elérje célját.
Jay Powellt ezekről faggatják majd szerdán a Kongresszusban.
A helyzet nehéz, mert a Fednek két mandátuma van: az árstabilitás és a teljes foglalkoztatottság elérése. Powell szavai vízválasztót jelentenek, nem csak a Fed, de a Fehér Ház számára is. A központi bank legutóbb 0,75 százalékponttal emelte irányadó kamatát, ekkora mértékűre 1994 óta nem volt példa. A politikai vezetés a novemberi időközi választásokra ráfordulván ugyanakkor kénytelen kezelni a lassuló gazdasági növekedés, valamint a munkanélküliségi helyzet romlásának üzeneteit.
Egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy elkerülhetetlen a recesszió
– mondta a napokban Joe Biden, visszhangozva pénzügyminisztere Janet Yellen korábbi szavait. Larry Summers korábbi pénzügyminiszter már tavaly erősen kritizálta Biden elnök gazdaságélénkítő csomagját, mondván az csak megágyaz az inflációnak. Bírálta a Fed monetáris politikáját is, szerinte a központi bank túl sokáig tartotta az ultralaza kondíciókat, ha korábban elkezdett volna ebből visszavonuln, most nem lenne kénytelen extrém kamatemelésekkel küzdeni az elszabaduló fogyasztói árak ellen.
Öt év 5 százalék feletti, vagy két év 7,5 százalék feletti, vagy egy év 10 százalék feletti infláció kell ahhoz, hogy letörjük az inflációt
– mondta hétfőn Summers. “Meglehetősen kiábrándító számok a Fed álláspontjához képest” – tette hozzá. A Fed álláspontja szerint az irányadó kamatsáv felső széle a jövő év végén 3,75 százalékon tetőzik, az áprilisban mért 4,9 százalékos maginfláció pedig jövőre 2,7 százalékra lassul. Az előrejelzés szerint a munkanélküliségi ráta erre az időpontra csupán minimálisan, 0,0,3 százalékkal, 3,9 százalékra emelkedik, majd 2024-ben 4,1 százalékra nő. Vagyis a Fed álláspontja szerint a jelenleg kamatemelési pályával számolva a következő két évben az infláció megfékezése pár tized százalékponttal rontja csak a munkanélküliségi rátát – szemben Summers véleményével. Elemzők azonban felhívják arra a figyelmet, hogy három hónappal ezelőtt a jegybank még csak 3,6 százalékos munkanélküliségi rátá jósolt, vagyis semmi garancia nincs arra, hogy a jövőben a mostani szám ne emelkedhetne még tovább.
A “soft landing”, a gazdaság recessziómentes lehűlésének szándékát maga Powell sem tartja könnyen megvalósíthatónak. Egy múlt heti sajtótájékoztatóján elismerte, hogy az infláció csökkentésének számos, a Fed hatókörén kívülálló tényezője van. Ilyenek például az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai, vagy a koronavírus járvány hatása a beszállítói láncokra. Minden esetre a Fed tisztségviselői megkezdték már a júliusi ülésre várt további 0,75 százalékpontos szigorítás kommunikációs előkészítését.
(Borítókép: Brendan Smialowski, Europress/AFP)
