A magyar miniszterelnök szerint ki kell alakítani egy erős közép-európai együttműködést, melynek Horvátország is részese. Ez a térség Európa motorja, ez a térség védte meg a bevándorlástól Európát – magyarázta a szakértő.
A Mol-INA üggyel kapcsolatban hozzáfűzte: Horvátországnak el kell döntenie, hogy jó-e, ha a horvát olajtársaság horvát tulajdonban van. A horvát gazdaság azonban nincs jó állapotban, kérdéses, hogy egyáltalán lenne-e elég pénzük a Mol tulajdonrészének visszavásárlására – jegyezte meg.
Deák Dániel szerint van esély arra, hogy a vita a két vállalat szintjén maradjon és politikailag ne eszkalálódjon. A horvátoknak sem érdekük a feszültség, és miután mindkét ország miniszterelnöke kereszténydemokrata, jobboldali, van esély a megegyezésre – fűzte hozzá.
Orbán Viktor erőteljesebbé tenné a magyar–horvát kapcsolatokat
Nem ismerek olyan gazdasági ügyet, amelynek az értéke meghaladná a magyarok és a horvátok 800 éves barátságát – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Zágrábban, miután hivatalos látogatása során megbeszélést folytatott Andrej Plenkovic horvát kormányfővel.
A magyar miniszterelnök a sajtótájékoztatón természetellenesnek nevezte a magyar–horvát kapcsolatokat jelenleg jellemző erőtlenséget, hangsúlyozva, az nem normális, hogy két szomszédos, egymást szövetségesnek tekintő állam miniszterelnökei hat, illetve hét éve nem jártak a másik országában. „Nem felhőtlen a két ország közötti kapcsolatrendszer” – mutatott rá.
Ezért – jelezte – ideje volt már a látogatásának, amelynek célja, hogy ezt a helyzetet megváltoztassák, és visszatereljék a kapcsolatokat a megfelelő vágányra. „A köröm alá tüske csúszott, és a tüske a köröm alatt begyulladt. Nem nagy ügy, de mégis megrontja az ember közérzetét. (…) A tüskét ki kell húzni a köröm alól, és akkor minden rendbe jön, ezt szeretnénk” – fogalmazott Orbán Viktor.
Hozzátette, a négyszemközti, majd a plenáris megbeszélésen tettek eredményes lépéseket, sikerült tisztázni, hogy a történelmi perspektívában egyetértés van közöttünk. „Erős Európát akarunk, erősíteni akarjuk az európai nemzetek közötti együttműködést, örülünk annak, ha Horvátország minél hamarabb tagja lesz a schengeni övezetnek, ez is Európa erősödését jelenti majd” – fejtette ki az Andrej Plenkoviccsal folytatott tárgyalásáról szólva.
Abban is egyetértettek – folytatta –, hogy a magyar–horvát együttműködés gazdasági számai kiválóak, a kereskedelmi volumen folyamatosan nő, ahogyan a horvátországi magyar beruházások is, továbbá egyre több magyar utazik Horvátországba, és ezek a turisztikai számok azt mutatják, az emberek közötti kapcsolatok is jók.
A miniszterelnök kiemelte továbbá, hogy a kisebbségek jól érzik magukat egymás országaiban: a Horvátországban élő magyarok elismeréssel beszélnek a mostani kormányról, tisztelettel beszélnek Horvátországról, és a Magyarországon élő horvátok is régen emlékeznek olyan időszakra, amikor ennyire támogatta őket a budapesti kormányzat.
Beérett a tárgyalások gyümölcse
Hét év után látogatott el Orbán Viktor kormányfő Horvátországba, ami jó hír, a látogatás fontos szerepet játszik a két ország kapcsolatának előmozdításában – mondta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök.
Plenkovic kiemelte: a hétfői találkozó nem csak abból a szempontból fontos, hogy a magyar miniszterelnök ellátogatott a Közép-európai Kezdeményezés elnevezésű regionális együttműködési tömörülés tagállamainak kormányfői és miniszteri találkozójára, hanem abból a szempontból is, hogy a két éve tartó tárgyalások közte és Orbán Viktor között gyakorlatilag beértek, ez a találkozó annak a gyümölcse, és számos kérdésben kell még megbeszéléseket folytatniuk.
A kormányfő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy kétmilliárd euróra rúg a két ország közötti kétoldalú külkereskedelmi forgalom, valamint megemlítette, hogy hatszázezer magyar turista látogatott el idén Horvátországba.
A magyar–horvát gazdasági együttműködésből egyértelműen profitál mindkét ország, ám vannak olyan területek, amelyeken még gyorsabban lehetne előrehaladni – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Zágrábban a közmédiának.
A tárcavezető – aki a hivatalos látogatáson Zágrábban tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök kíséretének tagja – kifejtette: a kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a kétmilliárd eurót, és e lendület fenntartása érdekében az Eximbank 420 millió eurós hitelkeretet nyitott azoknak a magyar vállalatoknak, amelyek beruházni akarnak Horvátországban.
Megállapodás született arról – folytatta –, hogy kínai–horvát–magyar hármas együttműködésben a Közép-Európába érkező kínai turistáknak horvát–magyar közös turisztikai programokat kínálnak, amelyek Magyarországon Budapestre, Horvátországban pedig a tengerpartra fognak koncentrálni.
Szijjártó Péter beszámolt továbbá arról, hogy a drávaszögi gazdaságfejlesztési programra az idei és a tavalyi fél-fél milliárd forint után jövőre már egymilliárd forintot szánnak, és mezőgazdasági, valamint vállalkozásfejlesztési projekteket fognak belőle támogatni.
Azt is kiemelte, hogy egy horvátországi bank megvásárlásával az OTP a napokban a negyedik legerősebb szereplőjévé válik a horvát bankszektornak.
A Mol–INA-ügy kizárólag jogi kérdés
A Mol–INA-ügyben Orbán Viktor miniszterelnök kérdésre azt mondta, Magyarország ezt kizárólagos vállalati ügynek tekinti. Szerinte „ami nem megy, azt nem kell erőltetni”, azaz ha a horvátok és a magyarok nem tudnak együttműködni egy vállalati ügyben, akkor ne tegyék, vagyis akkor a horvátok vásárolják vissza az INA-t.
A Hernádi Zsoltra, a Mol elnök-vezérigazgatójára vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt felelte: Magyarország ezt jogi kérdésnek tekinti, és „jogi kérdésekbe nem avatkozik be a politika nálunk”, az igazságszolgáltatásnak a saját logikája szerint a saját útján kell járnia. Hozzátette: semmilyen titkos alkut nem fog kötni semmilyen jogi kérdésben, ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetközi kapcsolatokban is a legélesebben válasszák el egymástól a jogot és az államközi-politikai kapcsolatokat.
A horvát kormányfő utalt arra, hogy az ügy tíz éve nehezíti a két ország kapcsolatát. A nyitott kérdések megoldására mindkét kormány részéről megvan az akarat és a szándék – mondta Plenkovic, majd hozzátette: „fontos, hogy ez a probléma ne terhelje tovább a mindennapi kapcsolatainkat.”
Újságírói kérdésre válaszolva Plenkovic elmondta, Horvátország álláspontja nem változott, a kormány továbbra is vissza akarja vásárolni az INA horvát olajipari vállalt részvényeit a Moltól, de minden ár kérdése. „De addig is, amíg nincs megállapodás, az a cél, hogy mindkét vállalat jól működjön” – szögezte le.
Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója kiadatásával kapcsolatban aláhúzta: „a horvát kormány álláspontja, hogy az igazságügy és a kormány elválnak egymástól, nem avatkozunk bírósági kérdésekbe.”
A gáz megmarad, de csökken a jelentősége
A horvátországi LNG-terminál ügyében a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy a gáz csökkenő szerepet játszik a magyar energiarendszerben, mert Magyarország atomerőművet épít és naperőmű-fejlesztést folytat. Ám mivel „ezek a kapacitások csak hosszú évek után fognak beállni, a gáznak marad jelentősége” – magyarázta –, a gáznál pedig az ár számít.
Orbán Viktor kifejtette: Magyarország a legolcsóbban Oroszországtól kap gázt vezetéken keresztül, a második legolcsóbb a román gáz, amelyet hamarosan kitermelnek amerikaiak, a harmadik a sorban a Szlovákia felől érkező gáz, a horvát pedig csak a negyedik. „Nekünk ez árkérdés, ha tudunk üzleti modellt találni, amely Magyarország számára egy elfogadható árat eredményez, akkor együtt fogunk működni” – mondta a cseppfolyósított földgáz kérdésében. Közölte, egyetért horvát kollégájával a beruházás regionális jelentőségében, de a magyar döntéshozóknál ez nem előzi meg az ár szempontját.
Javulhat a határ menti együttműködés
Plenkovic elmondta: beszéltek a kisebbségek helyzetéről is, Magyarországon csaknem ötvenezer horvát él, Horvátországban pedig mintegy tizenötezer magyar. „A kisebbségi vegyes bizottság keretein belül együttműködünk a jogaiknak az előremozdításában és igyekszünk a projektjeik támogatásában is” – tette hozzá.
Kifejtette, hogy tárgyaltak a határ menti együttműködés javításáról Verőce-Drávamente megyétől egészen Eszék-Baranya megyéig azokról a programokról, amelyek megkönnyítik az ott élők életét. Ezen belül érintették az 5C közlekedési folyosót, melynek az Eszék és a magyar határ közötti 21 néhány kilométer szakaszát Horvátország az elkövetkező két évben tervezi befejezni, valamint a vasúti kapcsolatok fejlesztésének fontosságát, illetve a krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) megépítését, amely nemzeti fontosságú projekt Horvátország számára, és amely a horvát miniszterelnök szerint Magyarország számára is lehetővé teszi beszerzési forrásai diverzifikációját.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szorgalmazta a határátkelési lehetőségek számának bővítését, mivel jelenleg a 355 kilométeres magyar–horvát határszakaszon mindössze hét határátkelési lehetőség van, ami nagy versenyhátrány.
Ennek kezelése érdekében Magyarország azt javasolta Horvátországnak, hogy miután az M6-os autópálya eléri a horvát határt, 2021-től újabb átlépési lehetőség nyíljon. „Azt javasoltuk, hogy a murakeresztúri vasúti hidat tegyük alkalmassá közúti közlekedésre is, és Sároknál is nyissunk egy kishatárforgalmi átkelési pontot” – tette hozzá Szijjártó.
