Számos fontos témát érintett az interjú során Maruzsa Zoltán, a többi köz azt is, hogy kibővítenék a nehéz körülmények között végzett munkáért járó, eddig kizárólag területi alapon biztosított pótlékot a pedagógusok körében. Törvényi szintre emelkedett az is, hogy aki osztályfőnök, munkaközösséget vezet, vagy a diákönkormányzatot segíti, annak két órát be kell számítani a tanítással lekötött idejébe. A mindennapos testnevelés kapcsán kifejtette: kedvezőek a tapasztalatok a fittségi méréseken, folyamatosan épülnek a létesítmények is. 2016-ban 26 új tornaterem és 25 tanuszoda építéséről született döntés, összesen 6 milliárd forint költségvetési támogatásból, 2017 júniusában újabb 20 tornateremről és 26 tanuszodáról döntött a kormány, és ehhez jönnek még jelentős európai uniós források, amelyek pályáztatása jelenleg is zajlik. – számolt be a helyettes államtitkár.
A sok vihart kavart hazafias neveléssel kapcsolatosan egyértelművé tette, hogy nem önálló tantárgyat kívánnak bevezetni, hanem egy szemléletet. Ahogy fogalmazott: „minden demokratikus társadalom oktatási rendszerében elengedhetetlen, hogy a lakosság felelőssége megjelenjen, amikor az ország védelmi képességéről van szó. Arról a védelmi képességről beszélek, amelyet meghatároz, hogy mennyire elkötelezett az adott ország lakossága a hazája irányában, mennyire kész azt megvédeni, ha szükséges. Fontos, hogy az iskolai évek alatt szó essen az ezzel szorosan összefüggő hazaszeretetről.„
Eldőlt az is, hogy 2020-tól a középfokú nyelvvizsga lesz a belépő a felsőoktatásba a felvételi mellett. Az elképzelés sok vitát fog generálni ellenzéki oldalról, rendszerint arra hivatkoznak, hogy magántanulás nélkül nem elérhető a nyelvvizsga, gyerekek szorulnak ki ezzel a felsőoktatásból. A hétvégén a HVG, korábban a 168 óra is foglalkozott ezzel a témával, ez utóbbi a diplomamentő program eredményeit elemezve. A számok ugyanis azt mutatják, nagyon kevesen éltek a lehetőséggel. 44 ezer diplomát nem vehettek át a végzett hallgatók nyelvvizsga hiányában, ehhez képest az ingyenes mentőprogramra 10 ezer fő jelentkezett, végül 6363 főnek sikerült letenni a nyelvvizsgát. Minden egyes megmentett diploma érték, de ezt leginkább az érintetteknek kellene belátni. De az is állítja a hvg szerzője, az oktatás nincsen felkészülve arra, hogy nyelvvizsgához juttassa a gyerekeket. Ez persze a statisztikák tükrében nem egészen fedi a valóságot.
A top 100 gimnáziumban a nyelvizsgák aránya 60-90 százalékos, ezekből az intézményekből nyelvvizsgával megy tovább a nagy többség. A felvettek kétharmadának már most is van tehát nyelvvizsgája, de kétségtelen, hogy a gyengébb középiskolákban már rosszabbak az arányok és romlanak az esélyek. A kérdés itt inkább az, hogy van-e értelme gyengébb középiskolából hozott gyenge eredménnyel diplomáról álmodozni.
De az sem biztos, hogy csak a módszertannal van a baj. Ahogy egy nyelvtanár megfogalmazta a Facebook egyik oktatási csoportjában, a nyelvtanuláshoz a szorgalom elengedhetetlen. Ugyanebben a fórumban egy egyetemi oktató arra hívta fel a figyelmet, mennyire fontos lenne, hogy idegen nyelvű szakirodalmat is olvassanak az egyetemisták már első évfolyamtól, neki ez megkönnyíteni a munkáját. Maruzsa Zoltán szerint a statisztikák azt mutatják, a kellő számú nyelvóra biztosított most is, a hatékonyságon kell és lehet javítani, de az is nagyon fontos, hogy a hazai idegen nyelvi oktatás ne nyelvtan, hanem kommunikációközpontú legyen, persze a megfelelő alapokra építve.
