A mostani ellentétes trendek hatása
Az ellátási láncok zavarai, az elszabaduló infláció és a gyengülő forint okozta drágító hatások ellenére is töretlen fejlődésről számoltak be a Magyar Lízingszövetség tagcégei a harmadik negyedévben. A 16 százalékos, kétszámjegyű növekedést egy nagy, 54 milliárd forint értékű, egyedi ingatlanlízingnek köszönhetően sikerült elérni, bár ezzel korrigálva már csak 7,7 százalékos bővülésről beszélhetünk. Kevésbé rózsás a kép, ha a finanszírozási érték alapján elért eredményt a megkötött szerződések számával vetjük össze, mivel az 52 419 megkötött szerződés jelentős, 14 százalékos csökkenést jelentett az előző év azonos időszakához képest.
Mi jellemezte idén a hazai lízingpiacoti
„Az egyidejű növekedés és csökkenés ellentmondásának oka a lízingeszközök bruttó árának alakulásában keresendő, hiszen a látványos volumencsökkenés ellenére 12 százalékkal, 801 milliárdra emelkedtek a finanszírozott eszközök beszerzési árai az ingatlanszektor nélkül is. Ez a kettős hatás a portfólió esetében is megfigyelhető: miközben 11 százalékos növekedés mellett, 1 906 milliárd forintot ért el a teljes finanszírozott állomány, addig a szerződések száma 343 430 darabról 335 245-re esett vissza” – részletezte Kőszegi László.
A lízingszolgáltatók legnagyobb ügyfele továbbra is a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor 398 milliárd forintot kitevő, 66,7 százalékos aránnyal, amit a nagyvállalatok követnek 19,3 százalékos részesedéssel. A 8,8 százalékos hányadot képviselő lakossági ügyfélkör zsugorodása egyelőre megállíthatatlan, 2021-hez képest 10 százalékkal csökkent a finanszírozott összeg ebben a célcsoportban.
A finanszírozási megoldások közül hazánkban a zárt végű pénzügyi lízing a legkeresettebb, amely a teljes finanszírozott összeg 44 százalékát, 256 milliárd forintot tesz ki. A nyílt végű pénzügyi lízing szintén jelentős, 36 százalékos szeletet képvisel 215 milliárd forintos értékkel. Mellettük eltörpül a kölcsönök 10,4 százalékos és az operatív lízing 9 százalékos hányada.
A finanszírozás hitelösszegének eszközönkénti alakulását tekintve nem történt meglepetés az elmúlt három hónapban. A piac 45 százalékát a személygépkocsi és a kishaszonjárművek, 18,6 százalékát a nagyhaszonjárművek, 15,1 százalékát a mezőgazdasági gépek, 9 százalékát az ingatlan, 7,7 százalékát az egyéb gépek és 3,5 százalékát az építőipari gépek tették ki. A finanszírozott eszközök iránti kereslet elsősorban az új eszközökre irányult (83 százalékban).
Tovább gyengélkedett a személygépkocsi és kishaszonjármű piac
Az ellátási láncok zavarai miatt akár 2 évet is elérő szállítási határidők, az infláció és a gyengülő forint miatti kiszámíthatatlan vételár rányomták bélyegüket a 2022-es évre, aminek az autópiacon 9,3 százalékos, míg a kishaszonjárművek esetében 19,3 százalékos csökkenés lett az eredménye. Az autópiacon a teljes finanszírozott összeg 71 százalékát a kkv-k vették igénybe.
A 270,8 milliárd forintot kitevő, új finanszírozást tekintve a lakossági piac részesedése 75,6 százalékot, a flotta 18,5 százalékot, a flotta refinanszírozás pedig 9,5 százalékot képviselt. Ugyanakkor a darabszám alapján a flotta-finanszírozás már kissé magasabb, 20 százalék feletti szintet ért el. Összességében a retail szegmens a finanszírozott összeg szempontjából enyhén csökkent, 194,5 milliárd forintot realizált. A beszerzési árak ugyanakkor meredeken, néhol 40 százalékkal is megemelkedtek.
A darabszámokat vizsgálva pedig még drámaibb a kép: a romló gazdasági körülmények és az egyre emelkedő kamatok miatt a hanyatlás 21,5 százalékos lett az idei első háromnegyed évben. A flottapiac a nehézségek ellenére is képes volt megőrizni stabilitását. A harmadik negyedév végéig 50,5 milliárd forint értékben sikerült új finanszírozást teljesíteni, ami kis híján elérte az előző évi eredményt. Bár a volument tekintve ebben a szegmensben is zsugorodás volt tapasztalható 2021-hez képest, de ez csupán 6 százalékos volt, 8301 jármű forgalomba helyezése mellett. A mérsékeltebb csökkenés azzal magyarázható, hogy mivel a flottaautók nagy része munkaeszköz, ezért a szállítási problémákat látva a szektor ráállt a szabad készletek megrendelésére. Így az ügyfeleknek ugyan kompromisszumokat kellett kötniük, de a flottakezelők rövid szállítási határidővel ki tudták elégíteni a keresletet.
Válságálló szegmensek
Kőszegi László jelezte: az autópiachoz hasonlóan a nagyhaszonjárművek esetében is emelkedő eszközárakat tapasztalhattunk, a hazai piac második legnagyobb szegmensében a finanszírozott összeg 11 százalékos növekedése meghaladta a volumen esését (ami 8 százalékos volt), így összességében pozitív a mérleg. A nagyhaszonjárművek célcsoportjait tekintve a kkv-k dominálnak, de a nagyvállalatok 21 százalékos arányban találhatók az ügyfelek között. A mezőgazdasági gépek finanszírozott összegének növekedését szintén elsősorban a magasabb eszközárak táplálták, miközben mennyiségben nem történt visszaesés az előző évhez képest. Így 89,7 milliárd forint új finanszírozással közel 20 százalékot volt képes erősödni a szegmens az elérhető állami támogatásoknak is köszönhetően.
Legdinamikusabban, 56 százalékkal a traktoreladások bővültek, de a mezőgazdasági vontatókból is 22 százalékkal többet helyeztek forgalomba az első három negyedévben. Az egyéb gépek kategóriája a többi szegmenshez viszonyítva kiemelkedően teljesített 27 százalékos bővüléssel, a kihelyezett összeg 37,6 milliárd forint volt.
Jelentős a támogatások szerepe
A jelenlegi gazdasági környezetben minden piaci szegmensben komoly segítséget jelentenek az államilag is támogatott lízingkonstrukciók, amelyek idén, az első háromnegyed évben összesen 141,6 milliárd forint finanszírozott összeget és 10 668 darab szerződés megkötését eredményezték. Ennek közel 70 százaléka, 97 milliárd forint a Széchenyi Kártya programból származott. Emellett 40 milliárd forintot és 1224 szerződést hozott az Eximbank terméke, amely a nagyhaszonjármű és mezőgazdasági szegmensekben bizonyult a legsikeresebbnek. Ezeken felül 600 szerződést írtak alá 2 milliárd forint értékben a nagycsaládokat támogató kampány során, illetve további 2 milliárd forint értékű finanszírozás valósult meg az áthúzódó e-autó és Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően is – összegezte Kőszegi László.
TÓTH BALÁZS
