A dolgozói ajánlások rendszere egyáltalán nem újkeletű jelenség, azonban hazánkban ez még mindig összemosódik a „protekciós” kifejezéssel, amely azt feltételezi, hogy ezek a munkavállalók pusztán az ismeretségüknek köszönhetően tölthetik be az adott pozíciót. Ugyanakkor egyre több vállalat tapasztalja meg a saját bőrén, hogy az erősen kompetencia- és munkaerő-hiányos piaci környezetben jelentősen csökkentheti a toborzások költségeit és idejét, ha a munkakört szakmai ajánlás útján töltik be. Az így érkező új kollégák átlagosan mindössze 29 nap alatt lépnek be és ötször nagyobb eséllyel bizonyulnak megfelelőnek az állásra – nem csoda, hogy mára a vállalatok 82%-a beépítette az ajánlásokat a toborzási stratégiájába.
Így lehet jól csinálni: fókuszban a vállalati kultúra
A munkavállalói ajánlással felvett kollégák ráadásul a szakmai képességeik mellett számos olyan kulcskompetenciával is nagyobb arányban rendelkeznek, melyek általában sikeressé tesznek valakit a karrierje során: motiváltak, jól teljesítenek, lojálisak munkaadójukhoz, könnyen beilleszkednek és jól működnek csapatban. Nem mindegy azonban, hogyan vezetjük be az ajánlások rendszerét egy cég életébe. Azért, hogy elnyerhessük a munkavállalók bizalmát és támogatását, tudatosan kialakított, átlátható, világosan kommunikált keretekre van szükség, az ajánló kolléga számára pedig érzékelhető előnyökkel kell járnia, legyen szó pénzbeli juttatásokról, extra szabadnapokról vagy utalványokról. A munkavállalói ajánlói programok így óhatatlanul hatással vannak a vállalati kultúrára, építik a cégen belüli lojalitást, bizalmat, együttműködési készséget, és nagyban hozzájárulnak az értékes munkaerő megtartásához.
Fotó: Getty Images
Jön a mesterséges intelligencia, mennek az emberi kapcsolatok?
Mindeközben világosan látszik, hogy az újabb és újabb technológiák – köztük is az egyre inkább elterjedt generatív AI – nem hagyják érintetlenül a toborzás területét sem, így egyre több cég vezet be különböző mesterséges intelligencia-alapú megoldásokat a HR-stratégiájába. Jellemzően automatizálásra, adatmenedzsmentre, előszűrésre, valamint az alapvető munkaügyi kérdések megválaszolására használják a toborzók a fejlesztéseket, de várhatóan nőni fog az AI-asszisztensek jelentősége és a humán háttértudással folyamatosan felvértezve mind több feladat elvégzésében nyújthatnak majd támogatást. Éppen ez vezet el azonban a jövő munkaerőpiacának nagy kérdéséhez: hogyan alakítja át a munka világát egy olyan technológia, mely sok tekintetben versenytársa lehet az embernek?
„Egyes becslések szerint a következő 10 évben akár 300 millió munkahelyet vehet el a mesterséges intelligencia, térnyerése miatt pedig olyan iparágak alakulhatnak át, mint a szoftverfejlesztés, marketing, pénzügy, de szinte nem is tudunk olyan területet említeni, melyet ne érintene. Ugyanakkor ez természetszerűleg új feladatok, tevékenységi körök megjelenésével is jár majd, melyek kapcsán várhatóan felértékelődnek a soft skillek: a kommunikáció, az együttműködés, az alkalmazkodás és rugalmasság mind-mind óriási súllyal esik majd latba a toborzásnál – ezeknél pedig óriási fegyvertényt jelenthetnek az ajánlói programok és a személyes kapcsolatépítési lehetőségek, események” – mondja Avidor András, a BNI Magyarország alapítója, vezetője. A világ legnagyobb üzleti közössége, a BNI hazai tapasztalatai szerint az általuk Magyarországon tető alá hozott, évente közel 40 ezer üzleti ajánlás között sok nem elsősorban üzletszerzésre, hanem a megfelelő munkaerő bevonzására irányul.
Borítókép: illusztráció, forrás: Shutterstock
