A tapasztalatok szerint a cégek ügyfélszolgálatával nem szívesen csevegünk, épp emiatt egyre több vállalat inkább a mesterséges intelligenciát állítja csatasorba. De ha a botok felhasználási köréről van szó, ez még csak a jéghegy csúcsa. Ezek az AI megoldások lehetnek például olyan e-commerce programok, amelyek vásárlási folyamatokat menedzselnek, személyes asszisztensek, amelyek segítik az edzési programok megvalósítását, infobotok, amelyek feladata lehet például egy konferencián a tájékoztatás a programokról. És akkor a vásárlásösztönző kampányokat folytató chatbotokról még nem is beszéltünk. Nagy előnyük, hogy a botfejlesztés gyorsabb és olcsóbb, mint egy appé.
Viszont az emlegetett chatbotok csak akkor tudnak igazán jól működni, ha alaposan kiismernek minket, ez pedig rögtön felvet egy rakás biztonsági kérdést. Ahogy Dudás Gábor, a KLART Legal szakértője a Chatbotom van, és nem félek használni! avagy hétköznapi robotika az új adatvédelmi rendelet előszobájában címmel tartott meetupon fogalmazott: a chatbot jogilag egy intelligens call center, amelyen automatizált eszközzel történik az adatfeldolgozás, és ez többlet adatvédelmi kötelezettséggel jár.
Az érintetteknek tudniuk kell arról, hogy mi történik az adataival, ki az adatkezelő, mennyi ideig használják ezeket stb. Az automatizált eszközzel történő adatfeldolgozás esetében azt is közölni kell, hogy egy automatával állunk szemben, és kérésre egyszerűen, közérthetően el kell magyarázni a rendszer működési elveit is.
De ez csak a probléma egyik fele. Veszélyt jelenthetnek azok is, akik a chatboton magukat másnak kiadva próbálnak megszerezni adatokat. A biztonság érdekében a végpontok között érdemes titkosítani az üzeneteket, azért hogy a felhasználón és a szolgáltatón kívül senki más ne ismerhesse meg azt.
