Ha lassanként is, de kezdenek visszatérni a magyarok a boltokba, erre lehet következtetni abból, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfő reggel közölte, augusztusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,2, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Idén csak egyetlen hónapban haladta meg a 4 százalékot a forgalomnövekedés, még márciusban, azóta rendre gyengébb számokat produkált a kiskereskedelem. Pedig a tavalyi nagyon alacsony bázis miatt egy felpattanásra lehetett számítani, ami arra utalt, hogy továbbra is nagyon erős az óvatossági motívum a hazai háztartások körében.
Ugyan a nyár eleje sem alakult túl jól a hazai kiskereskedelemben, augusztusban azonban valami mintha tényleg megmozdult volna: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 7,5 százalékkal nőtt a forgalom.
Ezen belül az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 8,9 százalékkal nőtt, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,4 százalékkal növekedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 2,9 százalékkal emelkedett. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,4, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 4,9, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,2 százalékkal nőtt, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 2,2, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 2,8, a használtcikk-üzletekben 6,9 százalékkal csökkent.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 1,2 százalékkal mérséklődött, miközben a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 17 százalékkal csökkentek.
Szintén kedvező hír, hogy a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8 százalékkal növekedett az előző hónaphoz viszonyítva.
A belső fogyasztás húzhatja idén a növekedést
A mostani adat a harmadik negyedéves GDP szempontjából, amelyet október 30-án közöl a KSH, szintén kulcsfontosságú, nagyon úgy tűnik, hogy termelési oldalról a kiskereskedelem, a felhasználási oldalról pedig a szolgáltatások támogathatják meg a gazdasági növekedést. Azaz, jobb híján a belső fogyasztás lehet idén a növekedés egyedüli támasza, miután az ipar és a külkereskedelem már hónapok óta gyengén muzsikál. Emiatt vágta vissza idén a GDP-bővülésre vonatkozó előrejelzését a kormány két ízben is, ezek alapján jelenleg az 1,5–1,8 százalék közötti növekedési tartomány tűnik realitásnak.
Borítókép: Getty Images
