A Gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései egyre jobban érzékeltetik a hatásukat. „A regisztrált álláskeresők esetében a 2020. májusi adatok a koronavírus válság következményeként még növekedést mutatnak ugyan, de a bővülés júniusra megállt, és reményeink szerint belátható időn belül megindul az érdemi csökkenés is” – fogalmazott Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb foglalkoztatási adatait értékelve.
Az ITM hétfői közleménye felidézi: a KSH adatai alapján a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 399 ezer fő volt 2020 májusában, 134 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
Ugyanakkor a koronavírus és annak gazdasági következményei komoly hatással voltak a munkaerőpiacra is: a munkanélküliek száma 215 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 4,7 százalékra emelkedett májusban.
Az államtitkár kiemelte, hogy a piaci munkahelyek száma a gazdaság újraindulásával folyamatos növekedésnek indulhat, de fontos, hogy
a kormány minden eszközzel, többek között bértámogatásokkal is segítse a vállalkozásokat az újrakezdésben.
Az elmúlt évtized bizonyította, hogy a magyar emberek munkából akarnak és tudnak megélni. A kormány emiatt mindent megtesz azért, hogy a lehető legtöbb munkahelyet megvédje, és amennyit a vírus mégis tönkretesz, annyi újat létrehozzon. Ennek érdekében döntött a kormány a Gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtásáról.
A Gazdaságvédelmi akcióterv kiemelt célja a magyar emberek munkahelyeinek védelme, új munkahelyek teremtése. Az ITM által koordinált bértámogatási programokkal eddig 225 ezer munkahelyet sikerült megvédeni.
A munkahelyvédelmi bértámogatásban országosan mintegy 185 ezer munkavállaló részesült, a munkahelyteremtő bértámogatás pedig 25 ezer ember elhelyezkedését tette lehetővé.
Emellett a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók után járó kedvezményre is több mint 16 ezer munkavállalóra érkezett be kérelem. A programok mostanáig összesen több mint 15 ezer vállalkozásnál teszik lehetővé a képzett munkaerő megtartását.
A 2010 után elért eredmények alapján Magyarország képes a munkára alapozva nemzetközi összevetésben is kimagasló gazdasági teljesítményt nyújtani. Mivel a magyar gazdaság szerkezete egészséges, jó eséllyel ismét növekedési pályára tud állni, ezzel az átmeneti visszaesést követően a foglalkoztatás is újra bővülhet majd.
(Borítófotó: Kallus György)
