A V4 gazdasági miniszteri találkozón Varga Mihály kiemelte: versenyképességi szempontból különösen fontos, hogy a gazdasági növekedés a külső és belső egyensúly fenntartása mellett történjen, a vállalatok számára kedvező, beruházásbarát üzleti környezet megteremtésével. A visegrádi kormányzatok közös feladata a régióban működő ígéretes kis- és középvállalkozások regionális, majd nemzetközi piacra jutásának támogatása – közölte.
Varga szerint a V4 országok között elsősorban az innovatív technológiák terén nyílik lehetőség az együttműködés további erősítésére. Az Ipar 4.0 elsősorban ezekre építve formálja át a termelést, ezért a benne rejlő lehetőségek kiaknázása jelentős versenyelőnyt eredményezhet számunkra. Varga Mihály elmondta: magyar részről az egyik legfontosabbnak tartjuk a mesterséges intelligencia kérdéskörét. Célunk, hogy a térség a robotika, a mesterséges intelligencia fejlesztésének zászlóshajójává váljon a következő évtizedben, ez ugyanis választ adhat a régió gazdaságainak olyan közös kihívásaira is, mint a munkaerőhiány.
A most aláírt Budapest Deklaráció a V4-országok iparpolitikai együttműködését új szintre emeli – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter. Az intenzívebb tapasztalatcsere és a közös projektek indítása országaink hasonló gazdasági helyzete és érdekeltségei miatt is lényeges – emelte ki a tárcavezető. Hozzátette: a nyilatkozat számos, az ipar digitalizációjával kapcsolatos területet nevez meg. Ilyen az Ipar 4.0 platformok együttműködése, a vállalkozások megfelelő felkészítése, a mintagyár-programokat érintő tapasztalatcsere és a digitális készségek fejlesztése, ahol a V4-országok összefogása erősítheti pozíciónkat az Európai Unión belül, illetve hozzájárulhat az uniós iparpolitikai törekvések megvalósításához is.
Emellett együttműködési megállapodást írtak alá a visegrádi országok (V4) statisztikai hivatalainak vezetői az eredményesebb együttműködés, a tapasztalatcsere és a módszertani fejlesztések hatékonyabb megosztása érdekében. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – statisztikai hivatalainak vezetői szerint a négy országot nemcsak a közös történelmi múlt, a földrajzi közelség és a jelenlegi gazdasági kapcsolataik kötik össze, hanem a statisztikai hivatalok együttműködése is, ami a múlt századra nyúlik vissza. Az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően, 1993 és 2004 között például közös negyedéves jelentésben publikálták főbb mutatóikat. A négy ország együttesen az Európai Unió lakosságának és népességének több mint egytizedét, a bruttó nemzeti terméken (GDP) alapuló gazdasági teljesítmény közel 6%-át, a gépjárműgyártás mintegy 8%-át és a gabonatermesztés majdnem egyötödét adja!
A négy ország statisztikai hivatalai az idei évtől kezdődően minden évben közös kiadványban mutatják be a legfontosabb nemzeti mutatókat, melynek első kiadását az aláírással egyidőben publikálták. A jövedelem, fogyasztás és jólét, valamint a külkereskedelmi tükörstatisztikák, a migrációs és az időmérleg adatfelvételek módszertani kérdéseit is tárgyalják. Figyelmet kap az okos eszközök által elérhető big data adatok gyűjtése és hasznosítása a hivatalos statisztikában, valamint a résztvevők egyeztetnek a statisztikai tájékoztatás sarokpontjairól, a felhasználókról és az őket elérő platformok hasznosságáról is.
„A visegrádi országok együttműködése a 14. századra nyúlik vissza, a V4-ek jelenkori kapcsolatai azonban megkövetelik, hogy az egyes országok statisztikai hivatalai is aktívabb részt vállaljanak a közös munkában. Bár a négy ország között eddig is gyümölcsöző volt az együttműködés, ezeket a kapcsolatokat szeretnénk most még jobban elmélyíteni. Az pedig, hogy a mostani megállapodást ilyen nagy múltú intézmények írják alá, arra is garanciát jelent, hogy az együttműködés európai mércével is a hivatalos statisztika hasznára válik” – mondta Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a budapesti csúcstalálkozón.
Borítófotó: a V4 gazdasági miniszteri találkozón… (NGM)
