Az idén március 31-ére, azaz húsvétvasárnapra esik majd az első, tavaszi óraátállítás időpontja, ezúttal előre tekerjük majd egyel az órát: hajnal 2-kor már hajnal 3 óra lesz, így ezen az éjszakán a megszokottnál egy órával kevesebbet tudunk majd aludni. De miért állítgatjuk még mindig évente kétszer át az órát?
Benjamin Franklinig nyúlik vissza az óraátállítás szokása, hatékonysága azonban máig vitatott
Az óraátállítás lehetőségének első hivatalos említése 1916-ból származik, egyes források szerint azonban már Benjamin Franklin is felvetette annak szükségességét, miután megvizsgálta, mennyi világításra használt gyertya fogyott az 1784-es tél során, és úgy gondolta, az idő elcsúsztatása segítene az embereknek spórolni a világítás költségein.
Arról azonban, hogy az óraátállítás valóban segít-e csökkenteni a rezsiköltségeket, egészen máig nagy mértékben megoszlanak a vélemények. Egyes kutatások 0,5 százalékos átlagos fejenkénti megtakarítást emlegetnek, mások 4 százalékkal megugró költségekre találtak bizonyos bizonyítékokat.
Egy biztos: az óraátállítás rengeteg fronton okoz hatalmas károkat
Míg az óraátállítás pozitív hozadékainak még a léte is vitatott, negatív következményeiről rengeteg bizonyíték létezik a szakirodalomban. Egyes kutatások arra mutattak rá, hogy a szokás nyomán látványosan, 30 százalékkal ugrik meg a halálos közlekedési balesetek száma az óraátállítást követően, a munkahelyi balesetek száma pedig 6 százalékkal nőtt az átállítást követő első hétfő során.
Az orvosi műhibák száma 19 százalékkal nő meg az óraátállítás utáni héten,
a szívrohamok száma 29 százalékkal, az agyvérzéseké 8-cal, a depressziós tünetekkel jelentkező beteget száma pedig 11 százalékkal nőtt meg ugyanezen időszak során.
A teljes cikk itt olvasható.
