Aztán mégis úgy döntött, tiszteletét teszi a tanácskozáson, de csak szombatig marad, hogy Szingapúrba utazhasson a Kim Dzsongunnal tartandó csúcstalálkozójára. Ez is károgás tárgyát képzi. Hiszen milyen dolog az, hogy Trump második helyre szorítja a világ legjelentősebb vezetőit? Azért gondoljunk bele, melyik lehet a fontosabb? Szokásos diplomáciai köröket futni az amúgy teljesen más állásponton álló vezetőkkel, vagy találkozni a modern világra egyik legnagyobb veszélyt jelentő országának diktátorával? Szerintem egyértelmű a válasz.
Donald Trump Kim Dzsongunnal való találkozója során a legfőbb téma Észak-Korea teljes nukleáris lefegyverzése lesz. Ne felejtsünk el azonban egy másik lényeges dolgot! Most először van lehetőség arra, hogy formális lépéseket tegyenek a két Korea közötti béke megvalósítására. Tudniillik, még mindig egy fegyverszüneti megállapodás van érvényben a két ország között, de békeszerződést máig nem írtak alá.
Tehát fontosabbnak tekinthető Észak-Korea megzabolázása, mint egy újabb G7-csúcs. Viszont Észak-Korea megzabolázása nem könnyű feladat, erő kell hozzá. Mind politikai, mind gazdasági, de a legfontosabb, hogy Trump ne mutassa a gyengeség jelét. Na mármost, ez a G7 találkozó főként arról szólt, hogy Merkel vezetésével az USA-n kívüli országok – Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság, valamint az Európai Unió- rábírják Amerika 45. elnökét arra, hogy enyhítsen nemrég kivetett védővámjain. Ha már csak fontolóra venne egy ilyesfajta tárgyalást Trump, Kim Dzsongun számára az a gyengeség jele lenne.
Nagyon jól tudják ezt a fehér házban, ahogy erről Larry Kudlow is nyilatkozott. Ahogy mondta: Kanadának nem most kéne nyomást gyakorolnia az USA-ra, amikor annak elnöke egy őrült atomzsarnokkal találkozik. Hozzátette: “Kim nem láthat amerikai gyengeséget”.
Most, hogy tisztáztuk azt, mi volt a célja Trump erőszakosságának, picit nézzük meg miért is siránkoznak Macronék. Az Obama-adminisztráció alatt – de még korábban is – a világ vezetői hozzászoktak, hogy a világ vezető hatalma, az Egyesült Államok, egy engedékenyebb, kompromisszumra készebb politikát folytat. Valljuk be, sokszor önön magát, pontosabban saját népét hozva rosszabb helyzetbe.
Donald Trump elnöki bársonyszékbe ülésével változott a felállás. Ahogy jelmondatai is mutatják: America First, Make America Great Again – célja az USA-t és annak népét égető problémák orvoslása, és tekintélyének visszaállítása. Ennek köszönhetően egy protekcionista politikát kezdett el, melynek lényege az amerikai ipar talpra állítása, az amerikai termelők védelme. Nem szokatlan ez egy szuverén nemzetállam vezetőjétől, akinek elsősorban saját népéért kell felelnie. De azt is tudjuk, hogy a haladó nyugat vezetőinek a szuverén nemzetállam fogalma, és annak a vezetőjére nehezedő nemes kötelezettségek és terhek teljesen ismeretlenek.
Borítófotó: Donald Trump amerikai elnök sajtótájékoztatót tart a világ hét iparilag legfejlettebb államát tömörítő csoport, a G7 kanadai csúcstalálkozóján Charlevoix-ban 2018. június 9-én, a kétnapos tanácskozás második napján. (MTI/AP/Evan Vucci)
