Nem húzta be a kéziféket a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a mai kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal 6,75 százalékra mérsékelte az alapkamatot. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak, annak ellenére, hogy egy hónapja még úgy tűnt, hogy egy időre leállítja a kamatvágásokat a jegybank, az elmúlt hetek fejleményei után már sejthető volt, hogy nem így tesz. Tavaly május óta, amikor elkezdődött a kamatcsökkentési periódus Magyarországon, ez volt a tizenötödik kamatcsökkentés sorozatban.
Az egy hónappal ezelőtti kamatdöntő ülésen jelentette be Virág Barnabás alelnök, hogy mivel a külső környezetben nagyon erősek a kockázatok, amelyek szűkítik a jegybank mozgásterét, júliustól új szakasz kezdődik a hazai monetáris politikában.
Hogy végül nem így lett, az a kedvező hazai és a nemzetközi környezetnek tudható be: minden jel arra utal, hogy a FED szeptemberben végre tényleg kamatot vág.
Ami azért fontos, mert az amerikai központ bank szerepét betöltő pénzintézet legkisebb lazítása is enyhíti a nyomást a feltörekvő piacokon, így a forint piacán is, mozgásteret biztosítva a MNB-nek a további kamatvágások előtt. Ez mutatkozott meg tavaly év végén, amikor a piac 3-4 kamatvágást árazott be a FED esetében, emiatt aztán a forint is erősebb volt a mostaninál.
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Bank Elemzési Centrumának vezetője a kamatdöntést megelőzően arra hívta fel a figyelmet, az MNB júniusi kamatvágásakor még nem volt ennyire kedvező a helyzet, az amerikai inflációval kapcsolatos kilátások valamivel pesszimistábbak voltak. Ugyanakkor a FED kommunikációjában is érezhető volt az elmúlt hetekben kisebb elmozdulás, a kommentárok is az inflációs kockázatok emlegetése felől egyre inkább egy esetleg további munkaerőpiaci gyengülés elkerülésének irányába tolódtak el. Ráadásul idehaza a jegybank alelnöke is közben már arról beszélt, hogy a júliusi döntés „nyílt”, ami alapján arra lehetett következtetni, hogy maga az MNB sem zárkózott el a lazítás folytatásától.
Tovább csökkent az infláció, javult a kockázati megítélésünk
Nemcsak az amerikai inflációs adatok, hanem a hazaiak is kedvező irányba mozdultak el az elmúlt egy hónapban. Júniusban a fogyasztói árak átlagosan az előző év azonos időszakához képest Magyarországon 3,7 százalékkal emelkedtek, az adat meglepetésként érte a szakértőket is, akik egyre nagyobb eséllyel várják idén éves átlagban is a jegybank 4 százalékos toleranciasávjában az inflációt.
Másrészt szintén kedvező fejlemény volt, hogy kisebb forint gyengülést leszámítva a piac jól fogadta a védelmi hozzájárulásként emlegetett kormányzati intézkedéseket, amelyekkel várhatóan sikerült idén rendezni a költségvetés kérdését. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország kockázati megítélése kismértékben javult, és a forint továbbra is a 390-es szint körül mozog, a kamatdöntés előtt egy nappal rövid időre a támaszt is áttörte.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Kurucz Árpád
