Pavel Durov, a Telegram titokzatos alapítója, akit a hétvégén tartóztattak le Franciaországban, sok minden az emberek szemében: programozó csodagyerek, milliárdos vállalkozó, a Kreml bábja és a szólásszabadság harcosa. Amikor viszont nem a technológiai vívmányai vagy megnyilvánulásai miatt kerül címlapra, akkor olyan megdöbbentő dolgok derülnek ki róla, mint hogy legalább 100 gyermek biológiai apja, köszönhetően az elmúlt 15 év során tett spermiumadományainak.
A 9,15 milliárd dolláros (3,2 ezermilliárd forint) vagyonú Durov évek óta határok nélküli életet él, számos útlevéllel és lakóhellyel rendelkezik, és szinte mindig félmeztelenül utazik a világban. Durov és a Telegram jogi problémái újra felidézték a régi vitát a platform végpontok közötti titkosítása körül, amely biztosítja a felhasználók közötti kommunikáció biztonságát, még a cég alkalmazottai előtt is. Ez a titkosítás szembeállítja a céget a kormányok biztonsági aggályaival és az Európai Unió nagy tech cégeket korlátozó kampányával.
Durov, a csodagyerek
Pavel Durov 1984-ben született a Szovjetunióban, de négyéves korában Olaszországba költözött. A család később visszatért Oroszországba, ahol Durov apja munkát kapott a Szentpétervári Állami Egyetemen. Durov és bátyja, Nyikolaj már gyermekkorukban matematikai zseninek bizonyultak, és szenvedélyesen érdeklődtek a programozás iránt.
Durov 2006-ban, friss diplomásként létrehozta a Vkontakte (VK) közösségi oldalt, amely gyorsan Oroszország Facebookjává vált, ő pedig az ország Mark Zuckerbergje lett.
Azonban a Kremllel való kapcsolata hamar ellenségessé vált. Amikor 2013-ban a VK-t ukrán tüntetők használták szervezkedésre, a Kreml arra kérte, hogy adja át az ukrán felhasználók adatait, amit Durov megtagadott. Ez a döntés végül a VK-ból és Oroszországból való távozásához vezetett – írja a CNN.
A Telegram születése
Durov elkötelezettsége a szabadság és a magánélet iránt motiválta a Telegram létrehozását is, amely mostanra Dubajban működik. A Telegram végpontok közötti titkosítása és a magánélet iránti elkötelezettsége vonzóvá tette a platformot a felhasználók százmilliói számára, beleértve azokat a terroristákat is, akik a 2015-ös párizsi támadásokat tervezték.
Durov gyakran hangoztatta, hogy a Telegram nem lesz nyitott a kormányok számára, mivel ez aláásná a platform biztonságát és vonzerejét. A vállalat így konfliktusba került a világ számos kormányával, köztük Oroszországgal is, amely 2018-ban megpróbálta betiltani a Telegramot. A tiltást azonban 2020-ban feloldották, és a Telegram azóta is szabadon működik Oroszországban.
Durov kritikusai kétségbe vonják, hogy a Telegram valóban független maradhatott-e a Kremltől, de Durov határozottan cáfolja a pártatlanságát firtató állításokat.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Tatan Syuflana / MTI / AP
