Úgy fogalmazott: a Washington részéről alkalmazott nyomásgyakorlás a jelenlegi iráni krízis forrása – utalva ezzel arra, hogy Irán hétfőtől megkezdte a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállítását.
"A zaklatás gyakorlata tumorként növekszik, amely az egész világon problémákat okoz" – hangsúlyozta.
A szóvivő elmondta: Kína sajnálattal fogadta a hírt, hogy Teherán megszegi a 2015-ös atomalkuban tett ígéretét. Hozzátette: az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata kikötötte, hogy a feleknek be teljes mértékben be kell tartaniuk a megállapodásban foglaltakat, ami az iráni nukleáris válság és az ennek kapcsán kialakult feszült helyzet megoldásának hatékony módja lehetne.
Peking arra szólította fel a megállapodásban részt vevő országokat, hogy alkalmazzanak mértékletességet, és az ENSZ bizottsága által biztosított mechanizmusokon keresztül, párbeszéd útján próbálják megoldani a helyzetet, a megállapodásban rögzített feltételek további betartása mellett.
Irán hat országgal – Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Németország és Oroszország – kötött alkut 2015-ben, melynek értelmében bizonyos gazdasági előnyökért és az amerikai szankciók feloldásáért cserébe beleegyezett, hogy korlátozza az atomprogramját. Donald Trump amerikai elnök azonban 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat az egyezményből, és egy sor újabb szankciót vezetett be Teheránnal szemben, melyek különösen a nyugat-ázsiai ország számára kulcsfontosságúnak számító olajszektort sújtották.
Borítófotó: Bernd von Jutrczenka/picture alliance via Getty Images
