Novemberben az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,1 százalékkal emelkedett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a második becslését, amely nem változott az elsőhöz képest. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2021 októberéhez képest 2,9 százalékkal nőtt. A feldolgozóipari alágak többségében éves összehasonlításban növekedést mért a hivatal, azonban a legnagyobb súlyú járműgyártás – elsősorban a globális félvezetőhiány miatt – 15,1 százalékkal visszaesett.
Az ipari export volumene 0,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 30 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 17,3, a 16 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 1,8 százalékkal visszaesett.
Az ipar belföldi értékesítése 6,9, a feldolgozóiparé 11,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő súlyt (94 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 1,3, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 10,1, a csekély súlyú bányászaté 37 százalékkal nőtt.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 23 százalékát képviselő járműgyártás 15,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesést elsősorban az okozta, hogy a globális félvezetőhiány miatt a gyárak kisebb kapacitással, illetve egyműszakos munkarendben dolgoztak. A közúti gépjármű gyártásának volumene 11,5, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 21 százalékkal csökkent.
A csiphiány a feldolgozóipari termelés mintegy 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártását is visszafogta, a termelés volumene 2,1 százalékkal csökkent. Az alapanyaghiány leginkább a járműiparba is beszállító elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártását érintette, kibocsátása 24 százalékkal visszaesett.
A legnagyobb súlyú alágazat, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 4,6 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
A feldolgozóiparból 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása bővült a legnagyobb mértékben, 17,4 százalékkal, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének köszönhetően. Ezen belül a legnagyobb súlyt (24 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 17,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mindössze egy alágazatban csökkent a kibocsátás: az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósítás 51 százalékkal visszaesett.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 9,3, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 16,2 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva. A kisebb súlyú villamos berendezés gyártása 15,7 százalékkal nőtt, főleg a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutása eredményeként. A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásában folytatódott a növekedés, a termelés 12,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, elsősorban a belföldi értékesítés bővülése miatt, ugyanakkor az export jelentősen visszaesett. A gyógyszergyártás – hasonlóan az előző hónaphoz – 10,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkentek.
Az ipari termelés Nyugat-Dunántúlon (6 százalékkal), Észak-Magyarországon (3,4 százalékkal) és Dél-Alföldön (1,3 százalékkal) csökkent.
A többi régióban 0,6 és 13,6 százalék közötti volumennövekedést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt Észak-Alföldön. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,2 százalékkal kisebb volt a 2020. novemberinél. Az új belföldi rendelések 7,3 százalékkal nőttek, míg az új exportrendelések 3,7 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány november végén 11,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
(Borítókép: Getty Images)
