Elérhető közelségbe került az egy számjegyű infláció: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggel közölt adatai szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 12,2 százalékkal emelkedtek éves bázison, augusztushoz képest pedig 0,4 százalékkal, ezen belül ráadásul az élelmiszerek 0,2 százalékkal olcsóbbak lettek. Ezzel már a nyolcadik hónapja csökken az infláció a januári, 25,7 százalékos tetőzés óta.
Utoljára tavaly júniusban, az árrobbanás kezdetekor járt ilyen alacsony szinten a pénzromlás üteme, amely aztán a nyár folyamán az energiaválság begyűrűzősével párhuzamosan hónapról hónapra döntött meg több évtizedes rekordokat. A legnagyobb ugrást szeptemberben láttuk, amikor a rezsicsökkentés átalakítása önmagában 3,5 százalékponttal dobta meg a 20 százalékos határt éppen átlépő inflációt.
A mostani kedvező adat javarészt a bázishatásoknak tudható be, ettől azonban lényegesebb, jó eséllyel már novemberben 10 százalék alatt a drágulás mértéke.
A dezinfláció is egyre erőteljesebb, amely leginkább az egyszeri hatásoktól megtisztított meginflációs mutatóban ölt testet, és ez havi bázison még csökkent is, bár az éves 13,1 százalékos volt.
Még mindig nagy kérdés, hogyan változnak az üzemanyagárak. Bár az elmúlt két hétben – amióta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter találkozott a szakmai képviselettel – jelentősen, mintegy 50 forinttal csökkent a benzin és 20 forinttal a gázolaj ára. Ezek még így is jóval magasabb szinten vannak, mint a nyár elején: csak augusztusban fél százalékponttal dobta meg a fogyasztói árindexet, feljebb tolva a teljes inflációs pályát. Ráadásul ott van még rizikófaktornak a most kirobbant palesztin–izraeli háború is, emiatt egyáltalán nem zárható ki, hogy a kőolaj világpiaci ára elszáll a következő időszakban. Egyedül abban lehet bízni, hogy a benzinkutasok engednek még valamennyit az árrésükből, bár látva az elmúlt két hét áresését, valószínűleg már elment a falig.
A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaság oldalán olvasható
Címlapkép: Shutterstock
