Feltételes jóváhagyást kapott a helyi hatóságoktól az amerikai Tesla Berlin mellett épült első európai gigagyára, amelyben így heteken belül elindulhat az autók és az akkumulátorok előállítása.
300 Hektáron
Az üzem kapacitása évi 500 ezer jármű, s a tervek szerint már tavaly nyáron el kellett volna indulnia, de a helyi környezetvédők és több más civil szervezet kampánya hátráltatta a folyamatot. A gyár Brandenburg tartományban, Grünheide városka közelében, egy 300 hektáros területen épült meg. Az építkezés 2020 tavaszán kezdődött el – azóta vannak kételyek, hogy egy ekkora beruházást lehet-e ilyen gyorsan megvalósítani a környezetvédelmi és a biztonsági előírások betartása mellett. Az üzemben 3000 ember dolgozik majd.
Elon Musk, a Tesla egyik alapítója 2019 novemberében, a gyárépítés bejelentésekor még a német mérnökök kiválóságáról beszélt, később azonban, tapasztalva a bürokrácia útvesztőit, valamint azt, hogy a környezetvédelmi szervezetek milyen hatékonyan akadályozzák a beruházást, inkább a keserű hangvétel lett jellemző a megnyilatkozásaira. Egy környezetvédelmi csoport például egészen a bíróságig elment azzal a váddal, hogy túlságosan sok vizet használ a gyár. „Nekem úgy tűnik, hogy itt mindenhol van víz – vagy az önök számára ez sivatag?” – reagált Musk. Őt azzal vádolják, hogy évek óta próbálja megakadályozni a Tesla-alkalmazottak szakszervezetekbe tömörülését. A brandenburgi üzem munkavállalói azonban munkástanácsot választottak, s német szokás szerint helyet követelnek maguknak a vállalat felügyelőbizottságában.
Akkumulátorcsere
Ha egyszer végre beindul, a gyár a felhasznált elemek 80 százalékát európai beszállítóktól szerzi majd be – legalábbis a tervek szerint. Elemzők azonban úgy vélik, hogy ugyanúgy bele fog szaladni ellátási problémákba – hiány félvezetőkből, valamint a többnyire Ukrajnában gyártott elektromos kábelekből és vezetékekből –, mint legnagyobb európai versenytársa, a Volkswagen. Az amerikai céget olyan súlyosan érinti az alapanyagok hiánya, illetve drágulása, hogy amerikai üzemeiben átálltak egy korábbi technológiai szintet képviselő akkumulátor használatára. A lítium-vas-foszfát alapú áramforrást többnyire golfautóknál, valamint a háztartásokban, áramszünetek esetén használják. A globális autógyártásban a részaránya csupán 10 százalék. Ezeknek az aksiknak kisebb a tárolókapacitásuk, mint korszerűbb, nikkel-kobalt-mangán alapú társaiknak, így Kínán kívül gyakorlatilag nem is nagyon alkalmazzák őket az autógyárak. Van viszont egy nagy előnyük: körülbelül 30 százalékkal olcsóbbak, mint a modernebb akkuk. Az LG Energy Solution, amely a Tesla, a Porsche és a BMW villanyautóinak szállít akkumulátorokat, jelezte: az idén várhatóan 10 százalékkal drágít, miután tavaly a nikkel ára az ötszörösére emelkedett.
(Borítókép: Patrick Pleul, Europress/AFP)
