Kedvezményes kamatozással, egyes esetekben önerő nélkül is igénybe vehető hitel- és lízingprogramok segítségével összesen 80 milliárd forint fordítható mezőgazdasági gépek gyártására, forgalmazására, valamint vásárlására. A gépfinanszírozási program célja ugyanis, hogy kedvező kamatozású és feltételrendszerű finanszírozási lehetőséget nyújtson a mezőgazdasági gépek gyártásával, illetve forgalmazásával foglalkozó cégeknek, valamint azoknak a kkv kritériumoknak megfelelő vállalkozásoknak, amelyek mezőgazdasági gépek vásárlását tervezik. A kedvezményes kamatozás és a hosszabb futamidő az induló vállalkozásokat is helyzetbe hozhatja.
A Mezőgazdasági Gépgyártó- és Forgalmazó Finanszírozási Hitelprogram 30 milliárd forintos keretet biztosít a Magyarországon bejegyzett székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel/telephellyel rendelkező mezőgazdasági gépgyártók gyártókapacitásának fejlesztésére, az értékesítési tevékenység bővítésére és a mezőgazdasági gépek forgalmazásának elősegítésére. A futamidő beruházási hitel esetén legfeljebb 15 év, forgóeszköz-, illetve készletfinanszírozó hitel esetében pedig legfeljebb 6 év. Hitelfelvevőnként minimum 150 millió, maximum 3 milliárd forint igényelhető – kkv beruházási támogatás kategóriában a maximum 2,25 milliárd forint –, saját erő pedig csak beruházási hitel igénylése esetén szükséges, melynek mértéke minimum 10 százalék.
A Mezőgazdasági Vevőfinanszírozási Hitelprogram és a Mezőgazdasági Vevőfinanszírozási Zárt Végű Pénzügyi Lízing Program együttes keretösszege 50 milliárd forint. A konstrukciók olyan új mezőgazdasági gépek beszerzését finanszírozzák kedvező feltételekkel, melyeket Magyarországon bejegyzett székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel/telephellyel rendelkező mezőgazdasági gépgyártó állított elő, és maga, vagy a vele szerződéses viszonyban lévő gépkereskedők útján értékesít. A futamidő ennél a hitelnél is kedvezően alakul, akár 7 év is lehet, a finanszírozási összeg minimum 1 millió, maximum 100 millió forint. Ezeket a programokat az MFB az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) és az Európai Beruházási Bank (EIB) által biztosított források felhasználásával nyújtja.
A finanszírozási környezet rendkívül kedvező, azaz kiválóak a külső források bevonásának lehetőségei. Ráadásul ezúttal nemcsak a gazdák vásárolhatnak be megint igencsak kedvezményesen, hanem a mezőgépek forgalmazására is van támogatás. Utóbbit értelmezni persze nehézkes picit, egy mezőgép-forgalmazó cég saját maga által megszabott árréssel dolgozik ugyanis, a marzs pedig része az üzletnek. Ami viszont igencsak szívet melengető, hogy a gépfinanszírozási program segítségével feléledhet akár a legendás magyar traktorgyártás is, hiszen a program a mezőgépek gyártására is tartalmaz elnyerhető forrásokat.
Utóbbi egyáltalán nem utópia, elég arra gondolni, hogy a világ első benzinmotoros, nagyszériában készített, szürke, vezetőfülke nélküli traktorát például – a 18 lóerős „Fordsont” – Galamb József , Henry Ford főkonstruktőre – tervezte. A makói születésű gépészmérnök katonaidejét Horthy Miklós I. osztályú sorhajóhadnagy parancsnoksága alatt futó iskolahajón töltötte. A detroiti céghez 1905-ben lépett be, ahol 1907-től a legendás T-modell tervezésében is döntő szerepe volt. Az autót, amely „négy kerékre ültette Amerikát” 1908-tól 1927-ig gyártották, több mint 15 millió készült belőle. Ugyanilyen sikeres modell volt a Fordson traktor is, melynek tervezését szintén Galamb József kezdte el 1917-18- ban, a B-modell motorjának és a T-modell hátsó tengelyének felhasználásával. Akkor a világszínvonalat jelentették ezek a traktorok. A Fordson ma is tökéletes konstrukciónak számít, a traktor szerkezete, felépítése azóta sem változott semmit. A Fordson – olcsósága révén – hamar meghódította a gazdákat. Az ára a 30-as évek közepén 5000 pengő volt, szemben például az akkor 25 lóerős, 8000 pengős Hoffherr traktorral.
A magyar mezőgazdasági gépgyártás egyik megalapítója és világhírűvé vált fejlesztője ugyanis a dél-németországi Moosbeurenben, gazdálkodó családban született Hoffherr Mátyás volt. Mezőgépgyártóként betársult egy traktorgyárba, többségi tulajdonosként. A Hoffherr és Schrantz Gépgyárat Hoffherr Mátyás és Schrantz János alapította 1900-ban Kispesten. Hoffherr később felvásárolta a Clayton-Shuttleworth Gépgyárat, így 1912-től a Hoffherr-Schrantz- Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. nevet vette fel, innét a HSCS kezdőbetűk a traktor elején. A gyár államosítása után jött létre a Vörös Csillag Traktorgyár, ahol később a magyar mezőgazdaságban elterjedt Dutra típusú traktorokat is gyártották.
