Jelentősen megemelték a kötelező akciózás megszüntetésével a kiskereskedelmi láncok az érintett alapvető élelmiszerek árát, noha a felvásárlási árak nem nőttek, vagyis a nagy üzletláncok profitnövelő lépéséről van szó. Az áremelések mellett ugyanakkor a magyar kormány elleni támadás is megbújhat. A kormány vizsgálatot indított
Kivezette a kormány júliustól a tavaly júniusban, az infláció leszorítására bevezetett kötelező akciózást. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból, valamint a vásárlók tapasztalataiból kiderült, a lépés a korábban árstopos termékek jelentős és indokolatlan áremelését eredményezte. Éppen ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálatot indított, mivel az áremeléseket az összes hazai nagy áruházlánc egyszerre hajtotta végre.
Indokolatlan áremelés pörgette újra az inflációt
A KSH adataiból világosan látható, hogy a legtöbb élelmiszer ára júliusban is tovább csökkent, ezzel szemben az árak éves összehasonlításából kiderül, hogy 2023 júliusához képest egy év alatt
- a csirkemellfilé 27,6 százalékkal,
- a finomliszt 14 százalékkal, havi összevetésben 46,6 százalékkal,
- a 2,8 százalékos UHT tej 33,7 százalékkal,
- a kristálycukor 57,5 százalékkal,
- a sertéscomb pedig 24,5 százalékkal drágult.
A csirkemell és a 2,8 százalékos UHT tej fogyasztói átlagára annak ellenére emelkedett jelentősen, hogy a kiskereskedelmi értékesítési árak nemhogy nőttek volna, éves összevetésben tovább csökkentek – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet jelentéseiből.
Mindez azt jelenti, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalom döntő részét bonyolító nagy üzletláncok és diszkontok úgy emelték jelentősen az elmúlt hetekben az alapvető élelmiszerek fogyasztói árát, hogy kevesebbet, vagy ugyanannyit fizettek a termelőknek és a feldolgozóknak.
Ez pedig felveti annak a valószínűségét is, hogy a boltláncok együttesen döntöttek az árak emelése mellett. Erre utal az is, hogy nem a gyártói, hanem a sajátmárkás élelmiszerek ára nőtt jelentősen, a beszerzési árak csökkenése ellenére is.
A tojás árán nyerészkednek a kereskedők
A napokban a Tojásszövetség is megkongatta a vészharangot. Emlékeztettek, hogy az átvételi árak rendkívül alacsonyak, így ősztől áremelésre kényszerülnek.
Az alacsony átvételi árakat pedig szintén részben az üzletek okozzák.
A szövetség szerint a tojástermelők helyzetét rontja, hogy a kormány – többszöri kérés után – hiába helyezte hatályon kívül a közelmúltban azokat a rendeleteket, amelyek direkt módon szabályozták a kínálattal és az árképzéssel kapcsolatos kereskedői magatartást, a fogyasztói tojásárak ennek ellenére sem nőttek.
Így mára az a helyzet állt elő, hogy a termelői árak csökkenésével a kereskedők hasznát tulajdonképpen az állattartók fizetik meg – fogalmazott a szakmai szervezet.
Vizsgálódik a fogyasztóvédelem
A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég azt közölte, „a kötelező akciózás kivezetését követően a kereskedelmi láncok egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak végre alapvető termékek esetében, amely ellen a Nemzetgazdasági Minisztérium határozott intézkedéseket tesz és kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatal versenyjogi vizsgálatát.”
Emlékeztettek: „Az online árfigyelő rendszerben napi szinten frissülő áradatok alapján azonban egyértelművé vált, hogy a kötelező akciózás kivezetését követően többek között a finomliszt, a 2,8 százalékos UHT tej és a cukor fogyasztói ára tekintetében a legnagyobb kiskereskedelmi láncok egyidejű és jelentős áremelést hajtottak végre. A gyártói márkás finomliszt árát egyes üzleteknél több mint 100 százalékos áremelés is volt. Az ugyancsak gyártói márkás tej árát átlagosan mintegy 45 százalékkal növelték, míg a gyártói márkás kristálycukrot átlagosan több mint 25 százalékkal drágították.”
A statisztikai adatok egyébként alátámasztják a tárca megállapítását, mivel a nem alapvető élelmiszerek ára tovább csökkent, beleilleszkedve a mezőgazdasági alapanyagárak mérséklődésének folyamatába.
Az alapanyagárakat tekintve a multik gyakorlata kirívó, a világpiaci árak közül egyedül a cukor és a kakaó árának emelkedése indokolja az ezeknek az alapanyagoknak a felhasználásával készült élelmiszerek árváltozását.
Szándékos politikai húzás a multiktól?
Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu – a modern szakszervezet elnöke az Economxnak adott interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez egy tudatos stratégia része lehet, amelyben az áruházláncok a versenyhelyzet adta, jogszerű eszközökön túl összejátszhatnak.
Az alapanyagokra rápakolt haszonszerzési vágy ilyen megnyilvánulása túlmutat az ésszerű áremelésen, és nem csupán a vásárlókat, hanem a magyar gazdaságot is lényegében szembe köpi
– hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. Ennek hátteréről Bubenkó elmondta, ez a gyakorlat alkalmas arra, hogy az üzletek feszültséget, elégedetlenséget keltsenek a társadalomban.
Az elmúlt két évben elszenvedett inflációs sokk mostanra már fojtogatja a családokat: hiába a reálbérek növekedése, a fogyasztás nem tud érdemben javulni. Az élelmiszerellátás mindenkinek alapvető joga, ha azonban arra egyre kevésbé tudnak költeni a munkavállalók, az komoly feszültség forrása lesz – emelte ki az Egyenlő.hu elnöke.
A cikk itt olvasható.
Címlapfotó: MTI
