Egy különleges 10 ezer hektáros gazdasági zónáról van szó, amelyet a laoszi kormány és egy hong kongi cég a Kings Romans közösen hozott létre.
Első látásra a hely üzemeltetői csak a szigorú laoszi és kínai előírásokat akarták kikerülni: a körbekerített területen például zöld utat kapott a szerencsejáték. A kaszinók előtt tucatjával állnak a luxusautók, a beszámolók szerint azonban nem csak a rulett miatt. „Szereti a lányokat? Itt vannak thaiok, kínaiak, mianmariak, minden, amit akar” –az egyik helyi sofőr így igazított útba egy turistát. A virágzó helyi prostitúció szinte nyílt titok, de akad más népszerű portéka is errefelé. Vannak boltok, ahol például leopárd bőrt és tigrishúst is lehet kérni. De akinek vastag a pénztárcája az akár élő vadállatokból is be tud vásárolni. Papíron mindez legális: a vadmacskákat a hivatalos közlemények szerint helyben szaporították.
Ám a nemzetközi zöld szervezetek így például az amerikai Environmental Investigation Agency szerint a ketrecek mögött sínylödő egyedeket illegálisan fogták be és dolgozzák föl. A különleges gazdasági zóna a jelek szerint elsősorban azokat a kínai milliomosokat szolgálja ki, akik hisznek a tigriskarmok vagy épp a rinocérosz szarv csodatevő képességében. A Kings Romans a forgalom döntő részét minden bizonnyal az állatok eladásából szerzi be. A laoszi kormány azonban nem sokat foglalkozik a vádakkal: néha lefoglalnak pár állatbőrt elégetik őket az állami TV kamerái előtt, hogy úgy tűnjön mintha valami történne, de aztán minden folyik tovább a szokásos mederben.
De azért egy dolog mégis változott: a nyugatról érkező látogatókat egyre inkább gyanakodva fogadják. Amikor egy turistacsoport betért az Arany Háromszög egyik felkapott éttermébe a „Gazdagság Istenébe”, a tulajdonos szólt a tolmácsnak, hogy a különleges dzsungel menüből nem kérhetnek. Az már valószínűleg a személyzet amatőrségének köszönhető, hogy végül a vendégeknek egy kis tigrisbort is felszolgáltak (a különleges ajzószernek is használt nedű készítése során rizsborban áztatják az állatok tetemét).
Az Arany Háromszög története nem egyedi: csak Kínában közel 200 hasonló hely működhet. Az egzotikus állatok illegális begyűjtése és eladása virágzó üzletnek számít. Az „iparág” éves forgalma a 20 milliárd dollárt is elérheti. A nyersanyagot viszont egyre nehezebb beszerezni: a XX. század elején például még 100 ezer tigris élt a vadonban, ma már viszont a dzsungelekben alig több mint 3500 található. Ez már kevesebb, mint amennyi az illegális farmokon él: a bűnözők tulajdonában ugyanis mintegy 5000 tigris lehet.
Borítókép: MTI
