Stanislaw Dziwisz bíboros II. János Pál közeli munkatársa volt. Páratlan életútja során 39 éven keresztül kísérte őt. Lengyelországban, közös hazájukban ő szentelte áldozópappá, majd nevezte ki krakkói érseki hivatalának titkárává. Karol Wojtyla Róma püspökeként is ragaszkodott hozzá. Stanislaw Dziwisz személyi titkárként szolgálta őt, akiben II. János Pál „vagyont talált, olyat, amelynek nincsen ára, nincsen, ami Vele értékben fölérne.” Dziwisz bíboros történelmi pillanatokban állt II. János Pál pápa mellett. 1979 júniusában a kommunista diktatúra alatt szenvedő hazájukba tett első apostoli látogatásuk felmérhetetlen lelki megerősítést nyújtott lengyelek millióinak, és döntően hozzájárult a kommunista rendszerek összeomlásához.
A köszöntők és méltatások kulcsszavai a szabadság és a kereszténység voltak. Azokról a hősökről szóltak, akik a „kommunizmus sötét korszakaiban” és napjainkban is készek tudásukat, erejüket is ezeknek a fontos értékek megteremtésére, megőrzésére fordítani, és akiknek egyike Stanislaw Dziwisz.
„Azért is egyre fontosabb ez a díj, mert mintha a szabadság egyre kevesebb lenne, mintha egyre kevesebb lenne a tudás, hogy csak a szabadság szülhet rendet. A szabadság mindenkori hőseit az köti össze, hogy határozottan képviselték, képviselik legfontosabb közös értékeinket. Ezek az értékek szinte kivétel nélkül a kereszténységben gyökereznek, mert nincsen szabadság szeretet nélkül, mert nincsen szabadság megbocsátás nélkül sem" – mondta köszöntőjében Schmidt Mária az Alapítvány és a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet, valamint a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Petőfi-díj a közép-európai népek szabadságáért elismerés átadásán. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere laudációjában szót ejtett a két nemzet hagyományos barátságáról, a szabadság egyéntől a közösségig, közösségtől a nemzetig, Közép-Európáig ívelő erejéről. Ezt szolgálta egész életével Stanislaw Dziwisz. Kelet és Nyugat között ma is érzékelhető, hogy a szabadságnak ára van, ma is küzdeni kell azért, hogy Európa visszataláljon keresztény gyökereihez. „Ahol az embert ültetik a trónra és előtte az Istent letaszítják, ott a legmélyebbre zuhan az ember. Soha nem szabad elfelejteni, hogy számunkra a kereszténység az élet kultúrája, a halál kultúrájával szemben, és ezt II. János Pál életében és halálában is megtanultuk” – hangsúlyozta Balog Zoltán.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek úgy fogalmazott: Stanislaw Dziwisz „nagy történelmi események tanúja, nagy lelki történések hordozója". „Részese annak a csodának, amely nem kis mértékben Szent II. János Pál pápa tevékenysége alapján valósult meg: a vasfüggöny leomlásának, a közép-kelet-európai népek felszabadulásának a kommunista rendszer nyomása alól". Erdő Péter jellemzése szerint Stanislaw Dziwisz „diplomatikus, finom személyisége és nagylelkű jósága miatt" negyed századon át a „világ leginkább keresett és körüludvarolt szürke eminenciása volt. „Méltósága, bölcsessége és pontos emlékezete sokakat lenyűgözött, egyeseket talán nyugtalanított is".
Stanislaw Dziwisz arról beszélt, hogy a magyar és a lengyel nép sokszor támogatta egymást a történelem folyamán, és a jövőben is közösen kell dolgozniuk Európáért. Karol Wojtyla pápává választása, majd lengyelországi látogatása hatalmas reményt keltett az emberekben és katalizátorként segítette a kommunizmus bukását. A lengyel pápa előre látta azt is, hogy a kommunizmus bukása után nem lesz könnyű az előző rend romjaira új rendet építeni. Ezért is hangsúlyozta több alkalommal, hogy Európának keresztény gyökerei vannak, és ezt nem szabad elfelejtenie, hiszen a reményvesztés összefügg a keresztény gyökerek elvesztésével. Stanislaw Dziwisz elmondta, hogy az elismeréssel járó pénzjutalmat egy magyar emlékhely kialakítására fordítja a krakkói Szent II. János Pál pápa központban.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint az élet a legnagyobb rendező, hiszen a díjátadó egy ma már „antináci és antibolsevik” múzeumban zajlott, azonban, ha nem lettek volna a lengyel katolikusok, ha nem lett volna Stanislaw Dziwisz és II. János Pál pápa, akkor könnyen lehet, hogy azok, akik ma a Terror Házában a lengyel bíborost ünneplik, az épület celláiban ülnének. Azonban föl kell tenni a kérdést, hogy nincs-e napjainkban is keresztényüldözés, nemcsak az iszlám fundamentalizmusra gondolva. „1989-ben nem gondoltuk, hogy megérjük, hogy a nyugat-európai keresztényellenesség le akarja vetetni a keresztet Szent II. János Pál pápa szobráról". Mindez jelzi, hogy a pápa tanítása nemcsak a bolsevizmustól mentett meg, hanem arra is tanít, hogy meg kell védeni magunkat a most Nyugatról fenyegető keresztényellenességtől is.
A kitüntetetést Világi Oszkár, a Mol-csoport igazgatósági tagja adta át.
Borítókép: A Petőfi-díj a közép-európai népek szabadságáért díjjal kitüntetett Stanislaw Dziwisz lengyel katolikus bíboros (b) Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel beszélget az elismerés átadásán a fővárosi Terror Háza Múzeumban 2017. december 5-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán
