Így sül el visszafelé a német „zöldforradalom”

Hírek
A Figyelő utánajárt, miként történhetett meg az, hogy Németország „zöldforradalma” több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott.  

Az Energiewende szófordulat még az 1970-es években született meg Németországban: az atomerőművek ellenzői találták ki, amikor megpróbálták felrajzolni a nukleáris energia alternatíváit. A kormányzat azonban csak a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után karolta fel az elképzeléseiket. A cél az volt, hogy a globális felmelegedés elleni harcban Németország afféle mintaállammá váljon. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának a visszaszorítása mellett az atomfüggőségüket is fel akarták számolni.

A terveik azonban visszafelé sültek el. Sokat elmond maga a tény, hogy 2025-ig úgy fognak ötszázmilliárd eurót költeni az Energiewende-re, vagyis az energiamegújulásra, hogy közben ebből a hegynyi pénzből nemcsak hogy nem tudják elérni a klímacéljaikat, de 2016-ban például kismértékben még nőtt is a szén-dioxid-kibocsátás az országban.

A szakértők Németország mellett újabban Kaliforniát szintén kritizálják. Az Environmental Progress kutatása alapján az amerikai tagállam is sokkal jobban járt volna, ha a nap- és szélerőművek helyett a nukleáris energia mellett teszik le a garast.

A teljes cikket a Figyelő 2018. október 4-én megjelent számában olvashatják.

Borítófotó: Az immerathi dóm lerombolása. Az atomellenesség egyik áldozata egy 130 éves templom lett, ugyanis atoerőmű helyett inkább a barnaszén külszíni fejtésére áldoz a német állam

Ezek is érdekelhetnek

További híreink