Az ernyőstratégia különböző kiváló kezdeményezést, lehetőséget, jó gyakorlatot hoz egy platformra a nagyobb társadalmi hatás érdekében. A pénzügyi ismeretek bővítése több szempontból fontos: felmérések mutatták ki, hogy bár elméletben nem szereplünk rosszul a pénzügyi kérdésekben, a gyakorlatban sokszor nem a helyes, a családunk érdekeinek leginkább megfelelő utat választjuk. Mit is jelent ez? Hogy bár tudjuk, mi a kamat és a THM, mégis beleugrunk – előzetes tájékozódás, összehasonlító vizsgálatok és körültekintő piackutatás nélkül – kedvezőtlen hitelkonstrukciókba. Vagy nem a számunkra elérhető legjobb megtakarítási formát választjuk.
Válság és kockázatok
A másik érv a pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiája mellett például a PSD2 szabályozás, amelynek köszönhetően a digitális megoldások és technológiák (FinTech) növelik a valós választékot, ugyanakkor csökkenteni fogják az árakat és a kiszolgálási időt. A fogyasztói kockázatokat főként a védtelen, felkészületlen fiatal generációnál – akik leghamarabb válnak fogékonnyá a gyorsan terjedő digitális megoldásokra, a szaporodó mobil applikációkra – hatványozottan fokozhatják. A pénzügyi kultúra hiányosságainak megszüntetését célzó intézkedéscsomag bevezetésének további indoka, hogy a 2008-as pénzügyi válság óta az OECD és a Világbank is világszerte ráirányította a figyelmet a téma fontosságára. A kapcsolódó stratégia elkészítéséhez az OECD módszertani támogatást is nyújt, így egyre növekszik a pénzügyi tudatosságfejlesztési stratégiákat implementáló országok (60) száma is. „A pénzügyi oktatás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a lakosság kapcsolódni tudjon a pénzügyi világhálóhoz, kezelni tudja a hiteleket és a megtakarításokat, továbbá megértse a pénzügyi rendszer működését és kockázatait. A pénzügyi kultúra fejlesztése a kormányok, az oktatási intézmények és a pénzügyi szféra közös feladata” – nyilatkozta Kovács Levente a Bankszövetség főtitkára a Figyelő megkeresésére.
Általános a tudatlanság
Minden nemzeti pénzügyi tudatosságfejlesztésre irányuló stratégiához szükséges a kiinduló állapot ismerete. Ebben OECD-kutatások és saját felmérés eredményeit is felhasználták a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai. A magyar közvélemény-kutatásban a megkérdezettek több mint fele válaszolta azt, hogy megtervezi havi kiadatásait és rendelkezik saját költségvetéssel és ugyanennyiüknek vannak kitűzött pénzügyi céljai. Sajnos egyharmaduk továbbra sem takarít meg. Általánosan jellemző a magyar lakosság pénzügyi termékektől, szolgáltatásoktól való idegenkedése. Noha az emberek nap-mint-nap használják a pénzt és rendszeresen vesznek igénybe pénzügyi szolgáltatásokat, világszerte az tapasztalható, hogy a lakosság pénzügyi ismeretei hiányosak; sokszor elmulasztják a különböző pénzügyi lehetőségek gondos összehasonlítását, s gyakran kellő tájékozódás és előrelátás nélkül hoznak meg fontos pénzügyi döntéseket. Terták Elemér, a K&H Bank FB elnöke, az Európai Bizottság belső piaci főigazgatóságának nyugalmazott igazgatója szerint a pénzügyi ismeretek hiányosságai azért is okoznak gondot, mert napjainkban világunk három legmeghatározóbb folyamata: a digitalizáció, a demográfiai jellemzők változása és a klímaváltozás közül az első kettő – bármennyire meglepőnek is tűnhet – kielégítő szintű pénzügyi ismereteket is megkövetel a társadalom tagjaitól.
Nagyok a különbségek
A szakértő szerint egy külön társadalmi probléma az, hogy az új pénzügyi technológiák nyújtotta lehetőségekkel az idősebb korosztályok és a vidéki lakosság egyelőre még kevésbé tudnak élni, miközben a korosodó társadalmakban a pénzügyi öngondoskodás szerepe felértékelődik. Ezért a stratégiában ezen – sérülékenyebb – csoportokat külön is kezelik és számukra speciális programokat szerveznek. Bár a gazdagabb társadalmakban az emberek pénzügyileg általában felkészültebbek, megfelelő képzés hiányában sokszor még ott sem értik kellően például a kockázatmegosztás fogalmát, vagy képesek kiszámítani a kamatos kamat összegét. Példaként említette, hogy a nálunk jobb módú olaszok a magyar tudásszintnek csak a kétharmadát érik el, a skandináv szintnek meg épphogy csak a felét. A hivatkozott OECD-felmérés Magyarország kapcsán azt találta, hogy ugyan az infláció megértésében a ranglista előkelő 4. helyén állunk, a háztartásoknak csupán a negyede menedzseli tudatosan a költségvetését. Ennek aránya a litván és a maláj háztartások esetében 81, a franciáknál 76 százalék, és a felmérésben résztvevő országok átlaga is 60 százalék. Ez arra utal, hogy itthon jellemző az „élj a mának” attitűd, ha a pénzügyekről van szó, amit az is alátámaszt, hogy életbiztosítással a magyaroknak mindössze 43 százaléka rendelkezik, míg például az észtek 97 százaléka. Ám nem csak az egyes korosztályok vagy az egyes nemzetek pénzügyi ismeretei és szokásai terén tapasztalhatók jókora különbségek, hanem a nemek között is. Mint arra nemzetközi felmérések alapján Terták Elemér is felhívta a figyelmet: a nők pénzügyi tudatossága jelenleg világszerte mintegy 11 százalékkal elmarad a férfiakétól. Ezért a pénzügyi oktatás előtt álló egyik nagy kihívás az említett különbségek csökkentése és a lemaradók tudásszintjének a felzárkóztatása.
Pénzügyi fogyasztóvédelem
A körültekintő pénzügyi döntések alapját az olvasási, szövegértési, számolási és kombinatív készségek adják. Az összehasonlítási képesség és a lehetséges kockázatok előrelátó és körültekintő mérlegelésének képessége megfelelő szakmai programok segítségével felnőtt korban is jól fejleszthetők, de lehetőleg már az iskolában meg kell alapozni az ilyen jellegű kompetenciákat. Balogh László, pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte a pénzügyi fogyasztóvédelem fontosságát. „Itt nem edzőcipőről van szó, amit visszavihetünk a boltba. Egy nem körültekintő döntésnek súlyos következményei lehetnek. A pénzügyi edukáció révén azonban elérhetjük, hogy jobb pénzügyi döntések szülessenek a családokban és így egyre kevesebben kerüljenek nehéz helyzetbe Magyarországon” – magyarázta. A kérdéssel az EU-ban is egyre többet foglalkoznak és nagyon jó kezdeményezések indultak el. A mikro szintű pozitívumok a nemzetgazdaságra is jó hatást gyakorolnak. Az Okosan a pénzzel! stratégia egyik legfontosabb pillére, hogy a tudást mindenkihez eljuttassák és lehetővé tegyék a megfontolt választást pénzügyi a termékek közt. A pénzügyi ismeretek tantárgy már szeptembertől kötelező lesz általános és középiskolában, a felsőoktatásban tanulók számára pedig most készült el a Pénzügyi kultúra című tankönyv. A programok sikerességét kétévente visszamérik és az együttműködő partnerek (mint az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány) konferenciák keretében számolnak be egymásnak és az érdeklődőknek az eredményekről. Raymond Frenken az Európai Bankföderáció (European Banking Federation: az európai bankok érdekeit képviselő szövetségek egyesülete) kommunikációs és CSR igazgatója a miskolci Fintelligence konferencián megtartott előadásában elmondta, hogy globális célokért küzdenek: a fenntartható pénzügyi rendszer kialakítása a ma kihívása. „Az Európai Pénzhét keretében már 2014 óta valósulnak meg nemzeti programok, közös platformok létesülnek az oktatás terjesztésére. Idén már 32 országban 16 ezer programon keresztül több mint félmilló fiatalt érünk el” – emelte ki.
Készpénzmentesítés
Az elektronikus számlafizetések az uniós érték kissé több mint felét érik el Magyarországon. Ez elsősorban a speciálisan magyar postai sárga és fehér csekkes fizetési módra vezethető vissza. Ugyanakkor a Posta közelmúltbeli fejlesztéseinek is köszönhetően a számlák elektronikus befizetési forgalma 2016-ban 9,2 százalékkal emelkedett. A Figyelő azon kérdésére, hogy miért hasznos, ha kisebb a készpénzforgalom, a pénzügyekért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy a készpénz drága, tehát a kisebb készpénzforgalom alacsonyabb költséggel jár. „Magánemberként például a banki pénztárakban találkozhatunk a készpénzforgalom költségeivel, de nemzetgazdasági szinten is százmilliárdos kiadást jelent a magas készpénzállomány- és forgalom. A bankjegyeket- és érméket le kell gyártani, szállítani, őrizni kell, illetve cserélni az elhasználódott bankókat. Másrészt a készpénz sokszor nehezebben kezelhető, mint a bankkártya: gondolhatunk itt a készpénzhez kötődő bűncselekményekre, vagy olyan hétköznapi esetekre, amikor például elhagyjuk a pénztárcánkat” – említett hétköznapi példákat Hornung Ágnes. Mint emlékeztetett: a bankkártyánkat ez esetben le lehet tiltani, de ha nincs egy becsületes megtaláló, a készpénz örökre elveszett. Mindezek mellett nem csak a nemzetgazdaságnak előnyős a kevesebb készpénz, egyben kényelmes is kártyával, vagy akár telefonnal fizetni. „Egyértelmű volt, hogy az elektronikus fizetés ösztönzése mellé kell állnunk és erre a tapasztalatok szerint van is fogadókészség: a bankkártya-elfogadó terminálok telepítését támogató programunk iránt hatalmas az érdeklődés. Több mint 60 ezer új POS-terminált helyeznek ki az NGM kezdeményezésének keretében” tette hozzá. Az államtitkár beszámolt arról a pilot programról is, amelyet 15 középiskolában szeretnének elindítani idén az együttműködő partnerekkel. „A készpénzmentesítés jegyében kipróbáljuk, hogyan lehet többek között például osztálypénzt kezelni, szülői és diákbefizetéseket teljesen elektronikusan teljesíteni. Ha ez sikeres lesz, országossá szeretnénk bővíteni a programot ” – fogalmazott Hornung Ágnes.
Utópia
Az emberiség pénzhez való viszonyában ugyan mindig volt kockázat, de a mai kor kihívásai, a digitalizáció még vélhetően számunkra felfoghatatlan etikai vonatkozásokat is előhív. Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős országigazgatója rámutatott, hogy míg évtizedekkel ezelőtt a bankkártya is újdonságnak számított, ma már exponenciálisan nő a saját azonosításunkra szolgáló eszközök száma, évente jönnek ki újítások és ezzel egyre egyszerűbbé válik a bankszámlánkhoz, azaz pénzünkhöz való hozzáférés. „A bankkártya Magyarországon 1988-ban jelent meg, húsz évre rá, már érintéssel is lehetett fizetni és ma már ez mobillal is megoldott. Innen már csak egy ugrás, hogy a bőrünk alá épített chip segítségével, vagy arcfelismerő azonosítással fizessünk. Kérdés, hogy akarunk-e úgy fizetni – ez a szolgáltatás elvben már megvalósítható – hogy összeszedjük a boltban a termékeket és egyszerűen kisétálunk, mert a ráutaló magatartás is elég, hogy rendezzük a számlát. Ez egyáltalán nem biztos” – vázolta fel az utópisztikus lehetőségeket Eölyüs Endre.
A pénzügyi tudatosság témájával részletesen foglalkozunk a SZAK-ma című folyóirat márciusi számában, melyre kiadónknál tudnak előfizetni.
