A bolti kiskereskedelmi forgalom értéke szeptember 11. és október 8. között 8,9 százalékkal haladta meg a 2019-es, járvány előtti szintet
– derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) heti monitorából. A KSH azért tekint 2020 helyett 2019-re bázisidőszakként, hogy a Covid-hatásokat kiszűrve, objektívebb képet alkothasson. A kimutatás az online kasszák adatain alapul, a webáruházak forgalmát nem tartalmazza. Igaz, az utóbbi a szektor egyre fajsúlyosabb szegmense, a csomagküldő és internetes kiskereskedelem részesedése augusztusban 7,8 százalék volt, miután a forgalma 21 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egy héttel korábbi adatokhoz képest 0,2 százalékpontos az előrelépés a kiskereskedelemben, miután szeptember 4. és október 1. között 8,7 százalékos növekedést mért a KSH.
A heti monitorban vizsgált időszakban az élelmiszer és iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 12,4 százalékkal nőtt 2019 hasonló időszakának értékesítési volumenéhez képest, míg az ebben az esetben külön vizsgált élelmiszer-, ital- és dohányáru-kategória forgalma ennél nagyobb mértékben, 14,9 százalékkal bővült. A legutóbbi adatokhoz képest mindkettő visszaesés, melynek mértéke előbbinél 0,4, utóbbinál pedig 0,7 százalékos. Fontos részlet azonban, hogy bár 5,5 százalékra, kilencéves csúcsra ugrott az infláció szeptemberben, egy év alatt az élelmiszerek árai már csak 4,4 százalékkal nőttek, ami alacsonyabb a tavaly tavaszi hónapokban mért 8 százalék feletti drágulásnál. Ugyanakkor a szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 11,2 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 17,8 százalékkal emelkedett.
Eközben az üzemanyag-kiskereskedelem 34,2 százalékkal ugrott meg, pedig még a turizmus és a tranzitforgalom nem épült vissza a Covid-válság előtti szintre.
Egy héttel korábban ezen a soron még „csak” 32,3 százalékos pluszt láttunk, vagyis további 1,9 százalékpont a növekmény. Lényeges szempont, hogy a világjárvány begyűrűzésekor, másfél évvel ezelőtt még negatív olajárról beszéltünk, ehhez képest már a hordónkénti 80 dolláros szint is a múlt, és sokan 100 feletti tartományt vizionálnak. Öröm az ürömben, hogy ha csökkenésről nem is beszélhetünk, péntektől legalább további drágulásról nem beszélhetünk a hazai benzinkutakon. A Holtankoljak.hu szerint így a benzin és a gázolaj átlagára marad a korábbi szinten:
a 95-ösért 496, míg a dízelért 512 forintot kell fizetni átlagosan literenként.
Ilyen árszintek mellett egyre fájóbb felidézni, hogy másfél éve bőven 300 forint alatti benzinárakkal is szembesülhettünk a töltőállomásokon, most pedig sok helyen 2 liter üzemanyagot sem kapunk 1000 forintért.
Az egyéb háztartási cikkek forgalma 24 százalékkal zuhant a 2019-es bázishoz képest,
ez részben annak tudható be, hogy az emberek az elmaradt vásárlások pótlása helyett továbbra is inkább a szolgáltatások igénybevételét részesítik előnyben.
Itt legutóbb 23,4 százalékos mínuszt láttunk, de úgy tűnik, a gödör tovább mélyült, a szakterület kereskedői még nehezebb helyzetbe kerültek. A szolgáltatószektor kedveltségéből viszont nem profitál mindenki: míg a vendéglátás 12,5 százalékos pluszban van (szemben a korábbi 13,8-cal), addig például a kulturális, szabadidős cikkek értékesítése 3,8 százalékkal apadt. Ennél a kategóriánál is mélyrepülést látunk, miután egy hete még csak mínusz 1,3 százalékon állt a mutató. A gyógyszer-értékesítés viszont továbbra is stabilan két számjegyű növekedést tudhat magáénak, a 15-20 százalékos sávot masszívan tartva 16,3 százalékon áll az előző heti 18,4 százalék után. Az egyéb, máshová nem sorolható áruk kiskereskedelme viszont szeptember 11. és október 8. között 0,6 százalékkal nőtt a korábbi 2,3 százalékos csökkenés után.
(Borítókép: MTI/EPA)
