A valutaváltó helyeken az év első két hónapjában 30 százalékkal több euró és megközelítőleg háromnegyedével több dollár fogyott, mint 2022 januárjában és februárjában. A januári 28 milliárd forintos euró-kifizetés a jegybank 2010 óta jegyzett statisztikái szerint az ötödik legmagasabb érték és beszédes az is, hogy a korábbi csúcshónapok, kivétel nélkül nyáriak voltak, amikor egyértelműen az utazási kereslet dobta fel a váltóhelyek forgalmát − hívta fel a figyelmet összeállításában Gergely Péter. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője megjegyezte azt is, hogy a statisztikákban 2018-ig kell visszamenni ahhoz, hogy olyan két egymást követő hónapot találjunk, amikor a valutaváltók által kifizetett euróbankjegyek összege magasabb volt, mint a valutájukat forintra cserélő, zömmel turisták által generált forgalom.
Az idei év első két hónapjában az egyenleg 9,8 milliárd forintos mínuszt mutat, azaz ennyivel több euróbankjegyet fizettek ki a váltóhelyeken, mint amennyi beérkezett. Az elmúlt öt évben mindössze kétszer, 2019 és 2022 januárjában volt példa arra, hogy – ha csak egyetlen hónapban is – a valutaváltók által forintra váltott pénzösszeg ne fedezte volna a váltóhelyeken igényelt euró összegét, de akkor egyértelműen a januárban hagyományosan visszafogott év eleji beutazó turizmust lehetett okolni a szaldóért.
Év eleje óta, a komoly mértékben csökkenő forintbetét állománnyal szemben, drasztikusan megugrott az euróbetétek állománya Fotó: PuzzlePix/Shutterstock
A dollárforgalomban természetesen többször szorulnak készpénzpótlásra a bankok ügynökeiként eljáró váltóhelyek, hiszen a hazánkba látogatók közül nem sokan használják az amerikai fizetőeszközt – emlékeztetett a szakember.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint egyébként nemcsak a váltóhelyeken, hanem a hitelintézetekben is számottevően megnőtt a valutavételi forgalom. Az év első két hónapjában 61,2 milliárd forint értékben adtak el eurót és 8,3 milliárd forint értékben dollárt a bankok. Ez euróban 25, dollárban ugyanakkor csak 6,4 százalékos emelkedést jelent a 2022-es év eleji adatokkal összevetve.
Gergely Péter szerint a valutavétel iránti felfokozott érdeklődést nem csak a forint erősödése vonhatja maga után, hanem az is, hogy az euróban mért infláció számottevően alacsonyabb, így sokan gondolkodnak úgy, hogy megtakarításaikat inkább euróban tartják, minthogy az a párnacihában – a jelenlegi állás szerint – egy év alatt negyedét veszítsen a vásárlóértékéből. Emellett – utalt rá a pénzügyi portál szakértője – a bankok euró és dollár kamatai versenyképesebbek a forintnál.
Ezzel is magyarázható, hogy év eleje óta – a komoly mértékben csökkenő forintbetét állománnyal szemben – drasztikusan megugrott az euróbetétek állománya. Eddig még 100 milliárd forintnyit közelítő eurómennyiség havi lekötésére sem volt példa, idén februárban 225, márciusban pedig 223 milliárd forintnyi eurót helyeztek el valamilyen konstrukcióban a lakossági betétszámlákon.
A további jelentős euróra váltást erősítheti az is, hogy a márciusi átmeneti gyengülés után ismét erős arcát mutatja a forint. A kérdés az, hogy ez meddig tarthat ki. Egyes vélemények szerint, amikor a Magyar Nemzeti Bank – akár már májusban – hozzákezd az irányadó kamatszint csökkentéséhez, gyengülhet a forint. Emellett a pénzváltásban gondolkodóknak azzal is érdemes számolniuk – emlékeztet Gergely Péter az elmúlt évek trendjeire –, hogy a nyári szezon előtt rendszerint gyengül a magyar fizetőeszköz. Így, aki megteheti, annak érdemes előrehozni a valutavásárlást.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: PuzzlePix/Shutterstock)
