Kiváló első félév áll a magyar biztosítási szektor mögött, a szektor díjbevétele 11,5 százalékkal 684 milliárd forintra nőtt. A bővülés kétharmadát az életbiztosítási terület hozta, a díjbevétel itt 47 milliárd forinttal, 18 százalékkal, 366 milliárd forint fölé emelkedett. Ezen belül figyelemreméltó, hogy a nyugdíjbiztosítások száma 10 százalékkal nőtt és megközelítette a 400 ezret. A nyugdíjbiztosításokból származó díjbevétel a szerződésszámnál is gyorsabban, 13 százalékkal 58,4 milliárd forintra nőtt, ami azt jelenti, hogy
egy átlagos szerződésre az egy évvel korábbi 143 ezer forint helyett már közel 147 ezer forintot fizettek be a biztosítottak.
Ennél is markánsabb növekedés látszik az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött, úgynevezett unit linked életbiztosításokra elköltött pénzeknél: az ilyen szerződésekből származó bevétel 21,5 százalékkal emelkedett az első félévben. Az a tény, hogy az első hat hónapban a tavalyi 175 ezer forint helyett már 208 ezer forintot költöttünk átlagosan egy-egy unit-linked biztosításra, azt mutatja, hogy
az embereknek a koronavírus múltával igenis van elkölthető pénze, amelynek helyet keresnek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint közel 70 milliárd forint friss pénz érkezett idén az első félévben az életbiztosításokba. Ennek több, mint harmada unit-linked biztosításokban kötött ki. Ez pedig azt mutatja, hogy az emberek jó része továbbra is elsősorban befektetésként tekint az életbiztosításokra, s persze azt is, hogy a hosszú évek alacsony kamatai után most már egyre többen szeretnének komolyabb hozamot elérni befektetéseiken.
Az út jó, a biztosítói vagyonkezelők általában jól teljesítenek a befektetési versenyekben, ám nem árt figyelmeztetni arra sem, hogy a befektetéshez kötött életbiztosítások sajátja, hogy sokszor csak minimális a mögöttük álló biztosítási védelem. Ha pedig a felhalmozási időszak elején ér valakit tragédia, a biztosításban felgyűlt összeg a töredéke lehet annak, mintha a fenti pénzt – vagy annak egy részét – egy sima, kockázati életbiztosításba fizette volna, s csak a többit fektette volna be különböző instrumentumokba. Ebben az esetben ugyanis a biztosító súlyos tízmilliós kártérítést fizet, ami lényegesen magasabb összeg, mint a megtakarításon kamatokkal együtt évek alatt összegyűjt pár százezer, 1-2 millió forint. Persze, sokan ezt úgy fogják fel, mintha a halálukra kötnének fogadást, emiatt azután a kockázati életbiztosítások döntő részét magában foglaló halálesetre szóló életbiztosítások díjbevétele közel 3 százalékkal csökkent éves összevetésben az első félévben.
Az MNB adatai arra is rávilágítanak, hogy bizony a megtakarítások nem egyenlően oszlanak el a polgárok között.
Az a tény ugyanis, hogy a unit linked díjbevétele úgy tudott több, mint ötödével, 23,4 milliárd forinttal növekedni, hogy közben a szerződések száma mindössze 0,6 százalékkal, kevesebb, mint 4000 darabbal nőtt, azt mutatja, hogy inkább a már meglévő szerződésekkel bírók vállaltak többletbefizetést.
A money.hu gyűjtése szerint a biztosítók életbiztosítás szerződéseinek száma összességében szerény mértékben csökkent. A kimutatások alapján ez a visszaesés döntően a hitelfedezeti életbiztosítások számának több mint 20 százalékos visszaesésével magyarázható. Míg két éve még közel 67 000 jelzáloghitel adóst védett a tragédia ellen hitelfedezeti biztosítás,
addig ez a szám idén júniusban már nem érte el a 45 ezret.
Pedig ez a konstrukció védi talán a legjobban a hitelfelvevőket (és családjukat), hiszen a biztosító a díjért cserébe azt vállalja, hogy a biztosított balesetből vagy betegségből eredő halálesete, vagy 50 százalékot meghaladó maradandó baleseti egészségkárosodása esetén kifizeti a fennálló hiteltartozást.
A visszaesés egyik oka az lehet, hogy a moratóriumba bekerült ügyfelek jó része úgy gondolta, ebben az időszakban felesleges fizetni a hitelfedezeti életbiztosításért, hiszen nem nyomja őket a törlesztés terhe. Ugyanakkor fontos tudni, hogy tragédia ebben az időszakban is bekövetkezhet, és a hátramaradottaknak a moratórium alatt meg nem fizetett törlesztést is vissza kell a későbbiekben fizetniük. A moratórium idején a hitelfedezeti biztosítások egy részénél elérhető szolgáltatás az, amely értelmét vesztette: ez azt vállalta, hogy munkanélküliség, valamint keresőképtelenség esetén bizonyos időszakra a biztosító átvállalja a hitel törlesztését. Fontos azonban látni, hogy ez csak a konstrukció egy része, az igazi védelmet az jelenti, hogy a hitelfelvevő nem hagy maga után adósságot a családnak, ha valamilyen tragédia bekövetkezik. Természetesen erre a célra a hitelfedezeti biztosítás mellett valamilyen kockázati életbiztosítás is megfelelő lehet, hiszen a kártérítési összegből is fizethető és lezárható a hiteltörlesztés.
(Borítókép: Getty Images)
