2002-2008 között az önkormányzati rendszer az összeomlás szélére került. A balliberálisok Gyurcsány Ferenc vezetésével ugyanis összesen 1300 milliárdos adósságot halmoztak fel az önkormányzatok. Ez az adósság főként devizában állt fenn, ami súlyosbította a helyzetet.
2010-re az ország az államcsőd szélére került. Ebben a helyzetben kellett olyan kiutat találni, amelynek révén elkerülhettük, hogy Görögországhoz hasonló "sorsra" jussunk. Ennek egyik fontos eleme volt, hogy az állam a központi költségvetés terhére átvállalta az önkormányzatok milliárdos tartozását. 2011 és 2014 között így történt meg az önkormányzatok által felhalmozott adósságállomány teljes mértékű állami konszolidációja.
Az önkormányzatokat ezek után sem hagyták magukra. Magyarországon Budapest mindig is egy vízfejként funkcionált, közlekedéstől kezdve a forrásokig minden a fővárosban összpontosult. Ennek enyhítésére, és a vidék fejlesztésére több program is indult. Ilyen például a Modern városok program, amelynek keretében a 23 megyei jogú várossal, 3500 milliárd forint értékben állapodott meg a kormány. A cél, hogy a helyiek állítsanak össze olyan fejlesztési programokat, amelyekből kikerekedhet egy nemzeti városfejlesztési program, valamint növekedhet az adott régió önállósága. A megyei jogú városok fejlesztése mellet a falvak, községek és kisebb városok fejlesztéséről is folyamatos tárgyalások zajlanak, hiszen az egész területszervezés egy láncolatot képez. Erre Orbán Viktor is többször felhívta a figyelmet, miszerint erős városok nem jöhetnek létre erős falvak, községek nélkül.
A fejlődésnek ugyanakkor fenntarthatónak kell lennie. Az Európai Uniós forrásokon kívül léteznek olyan hazai támogatások, amelyek ezt hivatottak biztosítani. Ilyen forrás például a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) önerő-támogatása, amely az Új Magyarország Fejlesztési Terv része. 2012 és 2015 között összesen 97 820 millió forintot ítéltek oda a pályázóknak, amiből 82 474 millió forintot használtak fel. Olyan szervezetek pályázhattak a támogatásra, amelyeknek már aláírt támogatási szerződésük volt vagy a Kohéziós Alappal, vagy az Európai Regionális Fejlesztési Alappal.
Borítófotó: Dunavarsány, 2016. március 2. A Városháza modern épülete Dunavarsány központjában, a Kossuth Lajos utcában. (MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
