Az árváltozást kiszűrve az eladott termékek volumene a fenti üzletláncoknál jóval kisebb mértékben, 2 százalék körül emelkedett csak meg, a Tesco esetében pedig volumenben még csökkent is az árbevétel. A kereskedelmi hatékonyságot az árbevételnél jobban tükröző mutató, a hozzáadott érték a Spar esetében nőtt a legjelentősebben, 73 százalékkal, tehát reálértéken is 50 százalékkal a fenti időszakban.
Ez két dologra vezethető vissza: az árrés tömeg 30 százalékos megemelkedésére. és főként az anyagi ráfordítások igen visszafogott, mindössze 3 százalékos növekedésére, ami kifejezetten hatékony energia- és anyag- gazdálkodásra utal – mutatnak rá szakértők. Felhívják a figyelmet arra, hogy az Auchan esetében a hozzáadott érték emelkedése leginkább az árrés kulcs csaknem 20 százalékos emelésének tudható be, ami lényegében az eladott termékek áremelkedését előidéző megoldás, ennek árát tehát a vevők fizették meg.
Mint kifejtik, a Tesco több tekintetben is lemaradt a másik két áruházlánccal folytatott versenyben. Az értékesítési árbevételét a legkevésbé tudta 5 év alatt emelni, bár az árait próbálta alacsony szinten tartani az árréskulcs befagyasztása révén. Az 5 év alatt mindössze 5 százalékkal nőtt a Tesco árrés kulcsa, szemben például az Auchan 18 százalékos árréskulcs emelésével. A legszembetűnőbb azonban az anyagi ráfordítások messze az árbevételt meghaladó 30 százalékos növekedése a Tescónál, ami igen gyenge energia-és anyaggazdálkodási hatékonyságot tükröz. Az egy főre vetített értékesítés mennyisége ugyanakkor a legnagyobb mértékben a Tescónál növekedett, csaknem 10 százalékkal. Ez arra vezethető vissza, hogy a vállalati létszám ennél a cégnél csökkent a legnagyobb, 16 százalékos mértékben 2015 és 2010 között. A Tesco tehát az árbevételi dinamika visszaeséséből és a költséghatékonyság romlásából származó veszteségeit a létszám, illetve az élőmunka költség lefaragásával ellensúlyozta – állítják a szakértők.
Ugyanakkor – teszik hozzá – a Sparnál is nőtt kismértékben az egy főre jutó árbevétellel kifejezett munkaterhelés, mert a létszám nem, de az árbevétel emelkedett. Az Auchannál haladta meg leginkább a létszám emelkedés az árbevételét, amiben minden bizonnyal közrejátszott a Cora üzletlánc átvétele az értékesítési versenyben lemaradó és Magyarországról kivonulni kényszerülő francia tulajdonostól. Ezzel együtt azonban az Auchannál mutatható ki a legmagasabb egy főre jutó árbevétel és így mért munkaintenzitás a három üzletlánc viszonylatában. A különbség jelentős, 2015-ben 43 százalékkal haladta meg a Tesco és a Spar adatát az Auchan egy főre jutó árbevétele. Az egy főre jutó gép-berendezés érték, az úgynevezett technikai felszereltség mutatója ugyanakkor éppen az Auchannál a legalacsonyabb. Ami azt jelenti, hogy itt segíti a legkevésbé a technika a jelentős áruvolument megmozgató dolgozókat.
