Miközben mindenki a vb-döntőre figyelt, és a piroskockás abroszba öltözött fél Magyarország a horvátoknak drukkolt, a Fidesz-KDNP az ország három nagyvárosában – Miskolcon, Veszprémben és Sopronban – szép csendesen, minden nagyobb felhajtás nélkül ismét kiütötte az ellenzéket.
Úgy, ahogy 2006 ősze óta – nagyon elenyésző kivételtől eltekintve – mindig ez a vége ennek a játéknak: a kormányoldal minden választást megnyer, legyen az bármilyen megmérettetés.
Most például két héten belül öt (!) időközin voltak sikeresek, kettőt Budapesten, hármat pedig a már említett városokban rendeztek.
Hozzászoktunk már ehhez, de az ellenzék nem nagyon tudja megemészteni a saját tehetségtelenségét. De azért mindig kifundálnak valamit: azt gondolták, hogy ami 2015-ben a veszprémi parlamenti időközin, és most tavasszal Hódmezővásárhelyen összejött, az majd országosan is nagy siker lesz. Tehát független indulók mögött kell felsorakozniuk, és minden probléma megoldódik.
Az ötlet nem is tűnt rossznak, hiszen a győzelem esetén verhetik a saját mellüket, hogy milyen jól kampányoltak, és micsoda kormányváltó hangulat is van az egész országban, ha meg buknak, akkor természetesen a jelölt volt gyenge, nem ők hozták a szokásos balfék formájukat.
Július közepére azonban, ennyi hatalmas pofon után rájöhettek volna, hogy reménytelen a taktikázásuk, hiszen a “függetlenek” – hívják őket akár Győri Péternek, vagy Rokker Zsolttinak – mögött a pártjaiknak mégiscsak mutatniuk kell valahogy magukat, és ez a nagy bibi. A választók ugyanis átlátnak a szitán, a rosszabbnál rosszabb arcok mögül azért csak kibújik az a szekfű, Gyurcsány nózija, vagy épp Sneider Tamás bomberdzsekije.
Az elképzelés nélküli, politika nélküli politizálást újra és újra kivégzik a választók.
Az ellenzék azonban lehet stratégiát vált: két hét múlva a szerencsi polgármester-választáson már se függetlenként, se máshogy nem indulnak el.
De ne legyünk naivak, erre az esetre már betárazták a kommunikációs golyószórójukat: hiszen újra diktatúrát kiáltanak majd. A tehetetlenséget, mint tudjuk, a hangzavarral a legkönnyebb elfedni.
De mit szól ehhez a “Mi vagyunk a többség!” szlogent üldöző, vigasztalhatatlan ellenzéki tábor? Nemsokára európai parlamenti és rendes önkormányzati választások lesznek…
Borítókép: illusztráció
