„Be kell ismernünk, ha a szabadpiac nem működik.” – Mondta Tim Cook az Apple vezérigazgatója az Axiosnak adott interjúban.
A Figyelő korábbi száma kiemelten foglalkozott a tech-óriások adatkezelési veszélyeivel, úgy tűnik, lassan ők is beismerik, hogy keményebb szabályozásra lesz szükség. A felhasználók személyes adataival való kereskedés és visszaélés napi szinten visszatérő etikai dilemma a nagyvállalatok között, erre világított most rá Cook is az interjúban. Eddig mindig azt hangsúlyozta, hogy a piacnak kell szabályoznia önmagát és nem szükséges beavatkozni az ügyletekbe, de a mostani megszólalásában egyértelműen kifejtette, hogy „valamilyen szintű kormányzati beavatkozás rendkívül fontos lenne”
Az elmúlt hónapok leghangosabb botrányai egyértelműen a Facebook adatszivárogtatásához köthetőek. A tech cégek szeretik úgy beállítani az adatainkkal való kereskedést, mint „felhasználóbarát környezet kialakítása”, de közben óriási profitot szereznek abból, hogy egyénre szabott marketingstratégiát alkalmaznak. Szinte bárkiről megtudják állapítani csupán a megosztásai és kedvelései alapján, hogy milyen területek iránt érdeklődik, milyen filmeket és ételeket szeret, milyen potenciális betegségei vannak és akár azt is, hogy milyen pártpreferenciával rendelkezik. Ezeknek az adatoknak a birtokába jutni szinte minden nagyobb cégnek az érdekében van. Bár az idén bevezetett GDPR szabályzat is a felhasználók érdekeit helyezte előtérbe, de ez még nem elég a folyamat kontrollálására.
Cook mostani megszólalására még nem érkezett egyelőre reakció a többi versenytárstól, várhatóan nem fogja mindenki kitörő örömmel fogadni a piaci szabályozás iránti vágyat.
Lapunk szerint ez a nyolc lehetséges alapelv nagyban hozzájárulhatna privát információnk megőrzéséhez:
● Az adatainkat használó webes vállalatok nyílttá és nyilvánossá kellene tegyék az összes adatkezelési irányelvet és gyakorlatot! (Ezt a Facebook éppen a napokban teljesítette – lásd Nyilvánosak lesznek a Facebook moderálási irányelvei című írást.)
● A rólunk tömegesen és automatizáltan adatokat gyűjtő, végső soron adatbányászatot folytató nagy- és kisvállalatok vessék alá magukat az uniós, illetve tagállami hatóságok ellenőrzéseinek, ahogyan az utolsó sarki fűszeres is megteszi egy-egy országban. Különösen a fogyasztóvédelemnek, a versenyhatóságnak és persze az adóhatóságnak tartozzanak helyi felelősséggel e cégek.
● A fenti javaslat úgy működhet a legegyszerűbben, ha e társaságokat törvény kötelezi arra, hogy ha EU-s állampolgároknak szolgáltatnak, akkor mindenképpen legyen tagállamonként egy-egy felelős leányvállalatuk.
● Amennyiben az adott oldal rendszeresen híreket tesz közzé – a Facebook és a Google (leánya, a YouTube is) egyértelműen ilyen –, akkor minden ország nemzeti hírközlési és/vagy médiahatósága ellenőrizhesse, gyakorolhassa a jogait. Jó lenne, ha a hírtartalmakat továbbító cégek például nálunk közszolgálati médiaszolgáltatást végzőknek számítanának.
● Minden nagyvállalat adózzon forgalma, főleg hirdetési bevételei után helyben – legalább uniós szinten! (A becslések szerint nálunk a 2017-es közel 77 milliárd forintos online reklámbevétel bő fele a Google és a Facebook cégeinél csapódott le, e vállalatokat az EU is próbálja bevonni az adójogi fennhatósága alá – lásd írásunkat Három százalék – ennyi lesz a „Google–Facebook-adó” címmel.)
● Online elérhető, de személyesen fel is hívható ügyfélszolgálata legyen minden ilyen webes óriásnak, amely kezeli a panaszokat, s gyorsan, maximum 24 órán belül reagál a felhasználók kifogásaira: különösen súlyos esetekben, így például kitiltás, cenzúrázás, bűncselekmények, haláleset, súlyos adatvisszaélések és hasonlók esetén.
● A cégek adják ki tartalmi felügyelőik kontaktjait, de legalábbis lehessen őket direkt e-mail-cím, telefonszám birtokában megszólítani vitás ügyek esetén, hiszen gyakran tiltanak le vitatható módon szerveket, intézményeket is a nagy közösségi oldalakról. Ez ügyben szintén javult például a Facebook szabályzata (lásd külön), de más cégeknél ettől még nem lesz jobb minden.
● Érdemes lenne – az EU közbenjárásával – hatóságilag külön cégekre választani a nagyokat, hogy a reklámdivízió és a közszolgálati jelleg szétváljon.
Borítókép: MTI/EPA/Justin Lane
