A különféle végintézkedések – elsősorban a végrendeletek, kisebb részben az öröklési szerződések – aránya folyamatosan növekszik, összefüggésben azzal, ahogy a rendszerváltás óta egyre nagyobb vagyont halmoztak fel az emberek, így már van miről rendelkezniük. A végrendeletek többsége házilag készül, kisebb része jogász – közjegyző vagy ügyvéd – közreműködésével.
„Már nem csak az idősebbek, hanem a középkorúak, és a fiatal családosok is készítenek végrendeletet. Ha azonban nem tartják karban, akkor az egy korábbi életállapotban meglévő akaratukat tükrözi, ami egyáltalán nem biztos, hogy megfelel az azóta családi vagy vagyoni helyzetükben bekövetkezett változásoknak”
– mondja dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. A friss végrendeletben érdemes lehet a korábbi végakaratot visszavonni, sőt, ha van rá lehetőség, akár meg is semmisíteni azt, mert így sok családi vita elkerülhető. A tapasztalatok szerint ugyanis, amennyiben egy hagyatéki eljárásban több végrendelet is előkerül, akkor az esetek egy részében perre mennek az örökösök, és ezzel hosszú hónapokra megakadályozzák a hagyaték átadását.
Milliók múlhatnak a kötelesrészen
Hasznos lehet a végrendeletét átgondolnia annak is, aki még 2014. március 15-e előtt írta meg. Az ekkor hatályba lépett Polgári Törvénykönyv ugyanis sok más mellett változtatott a kötelesrész számításán is. Az új szabály szerint a kötelesrész már nem a fele, hanem csak az egyharmada annak az értéknek, amelyet a Polgári Törvénykönyv alapján a kötelesrész alapjaként kiszámolunk. Ez azonban csak a Polgári Törvénykönyv hatálybalépése után készült végrendeletekre vonatkozik. A 2014. március 15. előtt készült végrendeleteknél a régi szabályozás szerint számítják. Ez azért van így, mert aki a régi szabályozás idején készítette el a végrendeletét, az azzal számolhatott, hogy a kötelesrészre jogosultak az akkor hatályban lévő szabályok szerinti igénnyel léphetnek fel. A közjegyzők tapasztalatai szerint ezt kevesen tudják, pedig akár több millió forintos különbséget is jelenthet.
