Átlagosan 50,95 százalékos volt a részvétel az európai parlamenti (EP-) választásokon, ami magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor – jelentették be vasárnap éjszaka Brüsszelben.
Ez volt az első alkalom, hogy az EP-képviselők közvetlen megválasztásának 1979-es bevezetése óta növekedett a részvétel az előző választáshoz képest. Az öt évvel ezelőtti választáson 42,61 százalékos volt a részvételi arány.
Az 1979-es 61,99 százalék süllyedt az évek folyamán fokozatosan 45 százalék alá. A legnagyobb visszaesés 1994 és 1999 között volt, a szám ekkor 56,67 százalékról 49,51 százalékra zuhant.
A mostani választáson 60 százalék fölötti részvételi arány Belgiumban, Luxemburgban, valamint Dániában, Máltán, Németországban és Spanyolországban volt. Az első két országban azonban kötelező volt a részvétel, Belgiumban ráadásul szövetségi és tartományi parlamenti választást is tartottak. A legalacsonyabb – 30 százaléknál alacsonyabb – arányt Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban regisztrálták.
Vasárnap a Fidesz-KDNP nyerte az EP-választást Magyarországon. A választásra jogosultak 43,37 százaléka járult az urnákhoz.
Borítókép: A szavazatszámláló bizottság tagjai kiürítik az urnát, mielőtt megkezdik a szavazatok számlálását a szavazóhelyiség bezárása után a pécsi, Kossuth téri polgármesteri hivatalban kialakított szavazóhelyiségben, az EP-választásnapján, 2019. május 26-án. (MTI/Sóki Tamás)
