Általános megrökönyödést váltott ki az a napokban megjelent hír, miszerint Ukrajna ez év januárjától május végéig 1,2 milliárd hrivnya (12,9 milliárd forint) értékben importált hulladékot a környező államokból, például hazánkból, sőt a hetedik éve tartó súlyos politikai, katonai és gazdasági konfliktus ellenére Oroszországból is.
Az abszurd helyzetet a befolyásos Ukrajinszka pravda portál gazdasági kiadása elemzi részletesen.
A cikk szerzője, Volodimir Rihlickij ironikusan jegyzi meg, hogy Ukrajna hasonlít Svédországhoz – persze nem abban, hogy a skandináv államban 99 százalékos az újrahasznosítás, hanem abban, hogy mindkét ország hulladékimportőr. A svéd gyakorlattal ellentétben északkeleti szomszédunkban a szemét 90-95 százalékát lerakókban, telepeken helyezik el, ahol egyes komponensek természetes lebomlása több száz évig is eltarthat. Mindeközben a másodlagos nyersanyagok feldolgozásával foglalkozó üzemek külföldön vásárolnak szétválogatott hulladékot.
A mintegy 41,5 milliós népességű, területileg Magyarországnál több mint hatszor nagyobb Ukrajnában
mindössze 17 vállalat foglalkozik papírhulladék feldolgozásával, 39 cég profilja a műanyagok, 19-é külön a PET-palackok, 16-é pedig az üveghulladék újrahasznosítása.
E számok arra utalnak, hogy egyelőre kevés vállalkozó lát nyereséggel kecsegtető üzletet a visszanyert nyersanyagok piacán. Pedig a kisszámú hulladékfeldolgozó üzem legfeljebb 70 százalékos kihasználtsággal termel, de még ezt az eredményt is csupán alapanyagimport révén sikerült elérni. Ez év első öt hónapjában az ukrán cégek összesen 135 ezer tonna papír-, 22 ezer tonna műanyag- és több mint ötezer tonna üveghulladékot vásároltak külföldön a már említett 1,2 milliárd hrivnyáért. Persze sem a mennyiség, sem az összeg nem kirívóan nagy, de mégiscsak felháborító, hiszen az országban felhalmozódott több mint 50 millió tonna szemét
legalább felét másodlagos nyersanyagként lehetne hasznosítani.
Szakértők szerint Ukrajnában évente közel másfél millió tonna papírhulladék keletkezik, miközben a papíripar másodlagos nyersanyag iránti igénye csupán egymillió tonna. Mégis, tavaly csak 700 ezer tonnát tett ki a begyűjtött mennyiség, a hiányzó 300 ezret importálni kellett.
További részletek a Figyelő legfrissebb számában.
(Borítókép: A gyönyörűséges főterű Lemberg egyik lakótelepe négy éve. Sokáig gyűlt az utcákon a hulladék, miután kigyulladt a város 25 hektáros, helyenként hatvan méter magas szeméthegyből álló lerakója (Yuriy Dyachyshyn, Europress/AFP)
