Törpe minoritás: a “demokratikus ellenzék” pártjai még összeállva sem érik el a húsz százalékos támogatottságot, akkor sem, ha egy hőzöngő anarchista “Közös Ország Mozgalma” gyűjti össze őket. Hiába alkotnak bármilyen választási törvényjavaslatot, nincs meg a társadalmi felhatalmazásuk arra, hogy bármit keresztülvigyenek a parlamenten.
Nehéz ugyan a “demokratáknak” elfogadni, hogy ez a demokrácia, de egyszer bele kellene már törődniük azokba az alapszabályokba, ami alapján a demokrácia működik.
Nem olyan bonyolult dolog ez, aki több szavazatot szerez a választásokon, az kap felhatalmazást a választóktól, hogy vezesse az országot, jogszabályokat alkosson, és fogadjon el. Persze, a parlamenti kisebbségnek is van joga a törvényalkotásra, de mivel nem rendelkezik a szavazóktól akkora felhatalmazással, politikai többséget sem tud biztosítani a parlamentben, ezért többnyire nem is lesz ezekből a javaslatokból semmi.
Ez lesz a sorsa annak a választójogi törvényjavaslatnak is, amelyet a balliberális ellenzéki képviselők be fognak nyújtani a törvényhozásnak. Fenyegethetnek bármivel, nemhogy többséget nem kapnak hozzá, de ezer százalék, hogy még a parlament napirendjére sem kerül fel.
De miért is tárgyalnák a képviselők, hiszen van választási törvénye az országnak, méghozzá olyan, amelyet a hőzöngő ellenzék már többször is legitimált. Hiába harsogják, hogy 2013-ban csak a Fidesz-KDNP fogadta el azt a parlamentben – de ne felejtsük el, hogy a kormánypártoknak akkor kétharmados felhatalmazásuk volt,ugye, ugye ez a fránya demokrácia -, és 2014-ben az általános választásokon, majd 2015-ben az időközi parlamenti választásokon is részt vett az ellenzék. Ez utóbbi alkalmakkor, Veszprémben és Tapolcán pedig az ellenzék tudott győzni, ezért nincs már ebben a ciklusban kétharmados többsége az Orbán-kormánynak.
Magyarul a most elégedetlenkedők is elfogadták a játékszabályokat, azt a választási törvényt, amellyel egy 1989-es (!), még a kommunista rendszer minisztertanácsának egyéni választókerületi határok megszabásáról szóló rendeletét törölték el. Tehát bármiféle polgári engedetlenségi mozgalom meghirdetését ebben a fénytörésben kell majd vizsgálni.
Amennyiben az ellenzéki pártok is részt vesznek a rejtélyes polgári engedetlenségi akcióban, saját maguk korábbi álláspontjával is szembefordulnak. De nem kell sokat filózni azon, hogy mi lehet majd az engedetlenség lényege, lefogadom, hogy végül a nemrég Haraszti Miklós volt SZDSZ-alapító által belengetett választási bojkottról lesz szó.
Gulyás Márton és a “Közös Ország Mozgalom” az ő kottájukból játszik. Viszont hiányérzetem van: Pörzse Sándort, Gálvölgyi Jánost, Stohl Andrást, Zagyva György Gyulát és Csintalan Sándort nem láttam a javaslat aláírási ceremóniáján. Mi lesz így az ellenzék választójogi törvényével, ha már a radikális jobboldaliak és a liberális, szocialista érzelmű közéleti figurák sem állnak mögé, egymás kezét fogva? Az így, lássuk be, tényleg semmit sem ér, a Fidesz jól teszi, ha ők sem támogatják.
