Európa legnagyobb gazdasága a kontinens betegévé vált, a kétségbeesett politikusok és vállalati vezetők pedig azzal gyanúsítják meg a lakosságot, aminek korábban az ellenkezőjéről voltak híresek: a németek nem dolgoznak eleget. Ezért azonban nem a lustaság, hanem a kormány a felelős, így a problémát is nekik kellene megoldaniuk.
A Bloomberg véleménycikke szerint ostrom alatt állnak a német dolgozók, akik korábban a gazdasági erejüket megalapozó, világszínvonalú dolgosságukról voltak híresek, ám most a politikusok és a munkáltatóik is lustának tartják őket.
- Christian Lindner német pénzügyminiszter a múlt héten azzal gyanúsította meg hazája lakóit, hogy az olaszok, a franciák és sok más nép is „többet és keményebben dolgozik, mint ők”.
- Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter néhány hónapja sztrájkoló munkások miatt csattant fel, és kijelentette, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő ország „ezt nem engedheti meg magának”.
- A Deutsche Bank vezérigazgatója, Christian Sewing pedig a Fortune-nek azt nyilatkozta, hogy ellenzi a négynapos munkahetet, és felszólította a németeket, hogy „dolgozzanak többet és keményebben”.
A szakszervezetek azonban elutasítják a vádakat, amelyek a németeket és a bevándorlókat is munkakerülőnek próbálják beállítani, ugyanis a valóság teljesen más képet fest: Németországban több embernek van munkája, mint valaha, a gazdasági problémák miatt pedig ráadásul több millióan kénytelenek több állásban dolgozni, hogy eltartsák a családjukat.
Igaz, a hivatalos adatok arra utalnak, hogy az elmúlt években jelentősen megkopott a lakosság munkamorálja. A németek alapszinten 30 nap fizetett szabadságot élveznek, szemben a magyaroknak járó 20-szal. Emellett átlagosan 15 betegszabadságot vesznek igénybe – gyakran a kiégés miatt –, ezek a hiányzások pedig jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az ország recesszióba került.
Az egy dolgozóra jutó átlagos éves munkaórák száma tavaly a második legalacsonyabb volt az OECD-országok közül, amit a Szövetségi Munkaügyi Hivatal kutatóintézete a betegségeknek, a kevesebb túlórának és a részmunkaidős foglalkoztatás növekedésének tulajdonított.
A részmunkaidős foglalkoztatás magas aránya különösen fontos: Németországban ugyanis a női munkavállalók mintegy fele dolgozik részmunkaidőben, míg a férfiaknak csak 13 százaléka. A mintegy 46 milliós munkaerő-állománnyal rendelkező Németországban emiatt 1,7 millió állás betöltetlenül marad.
Emiatt nem kell a németeket lustának tartani – múltbéli termelékenységük a világ egyik legnagyobb gazdaságát építette fel –, azonban a kormánynak, ha fenn akarják tartani a jelenlegi szociális rendszert, amely körülbelül 20 millió nyugdíjast tart el, komoly reformokra és ösztönzőkre van szüksége, hogy visszacsalogassák az embereket a munkahelyekre.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Europress / AFP / Hendrik Schmidt
