A magyarországi székhelyű Magyar Helsinki Bizottság egy 1989-ben alapított egyesület. Hivatásszerű jogvédelemmel 1994–95 fordulója óta foglalkozik. A Helsinki bevándorlást segítő tevékenységeket is folytatott az évek során, projektjei között a bevándorlást segítő tevékenységnek minősíthető a migráció és menekültáramlás közigazgatási előmozdítását segítő oktatásszervezés is, és a törvény alapján mindaz, ami a bevándorlást közvetve vagy közvetlenül elősegíti. Ebbe a körbe beletartozik a közigazgatás egyes szereplőinek képzése, „érzékenyítése” vagy bizonyos mértékig a gyakorlati szakemberek gyűlölet-bűncselekmények (pl. rasszizmus) elleni kapacitásfejlesztése is.
Egyes képzések gyakorlati jellegükből adódóan kifejezetten promotív szemléletűek, ami azt jelenti, hogy a bírák, ügyvédek, ügyészek, rendőrtisztek, határőrök és más, képezni kívánt szakemberek valójában egy serkentő, befolyásoló, ideológiai értelemben is megmozgató kommunikációs tréningben részesülnek a menekült- és migránsbarát jogvédők részéről. Miután az igazságszolgáltatás közhatalmi tevékenység, az egyes jogviták megítélésekor pl. a bíráknak független módon és semmilyen irányú elfogultságot nem mutatva kell döntéseket hozniuk; ez az elv része az alapjognak, az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése is rögzíti.
Folyamatos uszító sajtójelenlét
A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta nyilatkozta azt a Klubrádióban, hogy nem igaz „az a kormányzati érvelés, hogy az áthelyezési mechanizmus csak szeptember 26-áig van érvényben.” Nos mivel az érintett, az Európai Unió Tanácsa által 2015. szeptember 22-én elfogadott 2015/1601. számú határozat 13. cikk (2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a határozatot szeptember 26-ig kell alkalmazni, nehéz elfogadni a Helsinki elnökének ettől eltérő jogértelmezését.
A Magyar Helsinki Bizottság másik szimbolikus alakja, Sándor Zsuzsa nyugalmazott bírónő még ennél is hajmeresztőbb dolgot produkált az ATV egyik műsorában. A bírónő a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetésének körülményeiről kívánt egy zavaros kiselőadást tartani, de ezzel addig jutott, hogy a vonatkozó jogszabályi háttré elején megakadt és azt ecsetelte, hogy a válsághelyzet akkor rendelhető el, ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma egy hónap átlagában a napi ötszáz főt eléri.
Nehéz megítélni, hogy a helsinkis bírónőnk ostoba vagy szándékosan hazudik, hiszen a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény egyértelműen rögzíti azt is, hogy bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el, a válsághelyzet elrendelhető. Erről azonban a műsorban egy szó sem esett.
A Magyar Helsinki Bizottság programjairól, vezetőinek nevetséges magyarázkodásairól a Tűzfalcsoport rántotta le a leplet.
