A júliusi többlet után augusztusban újra megugrott a költségvetési hiány, a héten közzétett adatok fényében felmerül a kérdés, hogy éves szinten teljesíthető-e a 4,5 százalékos deficitcél. Kockázatokat a Pénzügyminisztériumban (PM) is látnak, nem véletlenül jegyezték meg az adatközléskor, hogy szükség esetén készek további intézkedéseket meghozni.
Idén egyébként mindkét negyedévet követően a kormány jelentett be lépéseket a költségvetés konszolidálására:
- tavasszal 675 milliárd forint értékű beruházás elhalasztásával,
- nyáron a multinacionális vállalatokra védelmi hozzájárulásként kirótt 400 milliárd forintnyi különadóval javították a 2024-es egyenleget.
Költségvetési hiány: innen erednek a kockázatok
Jól látható, hogy a PM idén a fokozatosság elvét követi, ezzel együtt a 2024-es hiánycél teljesülését továbbra is kockázatok övezik – nyilatkozta a Világgazdaságnak Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. A korábban feltételezett makropályánál kedvezőtlenebbül alakul a gazdasági növekedés, emiatt a bevételek több soron is jelentősen elmaradnak a tervezettől – magyarázta.
A júliusi bevételi intézkedések segíteni fognak a hiánycél elérésében, emellett azonban elengedhetetlen a kiadások szoros kontrollja is – húzta alá. Kiadási oldalon egyelőre szerinte nem jelezhető előre érdemi megtakarítás az előirányzathoz képest az áprilisban bejelentett beruházáshalasztások ellenére sem.
Az aktuális prognózisok alapján, ha kell is még egyensúlyjavító intézkedéseket hozni, azok mindkét korábbi beavatkozás összege alatt maradhatnak.
Arra a kérdésre, hogy milyen típusú lépés jöhet szóba, a tanács vezetője elmondta, hogy – amennyiben erre szükség lenne – az év végéhez közeledve a bevételi intézkedések hatása egyre mérsékeltebb lehet csak, tehát elsősorban a kiadási oldalon lehet tér a hiány csökkentésére.
Hogyan lehetne ösztönözni a gazdaságot?
Ilyen körülmények között a kormánynak vajon milyen eszközei lehetnek a GDP-növekedés ösztönzésére, a jövő évre célként kitűzött 3–5 százalék közötti növekedés elérésére.
A költségvetési hiány növelése nélkül a gazdaságot élénkíteni a legkönnyebben az EU-pénzek akár csak egy részének felszabadításával lehetne – vélekedett a testület vezetője utalva arra, hogy a legutóbbi hírek nem feltétlenül vetítik előre a közeli megegyezést ebben a kérdésben. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a hiány egy része a visszatartott EU-források okán keletkezett.
A hiánynövelő lépések önmagukban nem feltétlenül élénkítik a gazdaságot, illetve nem feltétlenül érnek el akkora hatást a növekedés erősítésében, amely kompenzálni tudja az esetleges negatív következményeket: akár az infláció makacsabbá tételét, akár egy gyengülő árfolyamot, akár a kockázati felár, így az államadósság finanszírozási költségeinek megugrását – figyelmeztetett.
A békeköltségvetést a jogszabály szerint elemzi a KT
Többször elhangzott mostanában, hogy „a fiókban” van az úgynevezett békeköltségvetés, amely minden jel szerint tartalmaz lépéseket a gazdaság felpörgetésére. Kormányzati elképzelések sora látott napvilágot, amelyek ösztönző hatása borítékolható: elég a kkv-knak szóló akciótervre, a családi adókedvezmény növelésére vagy a hosszú távú megtakarítások adómentes otthonteremtési célú felhasználásának tervére gondolni. Horváth Gábor a témában úgy fogalmazott: a tanács a számok elemzését a jogszabályoknak megfelelő eljárásrend keretében fogja megkezdeni.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
