A központi költségvetés részletes augusztusi adatai ugyan kedvezőtlen képet festenek, ám végre látható a fény az alagút végén – jelentette ki a Világgazdaság megkeresésére Molnár Dániel. A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője példaként említette, hogy az állampapírhozamok érdemben csökkennek, a gazdasági növekedés fokozatosan beindul, a rezsivédelem pedig várhatóan kisebb összeget emészt majd fel, mint tavaly. „Ezzel együtt is nagyon fontos az uniós források mielőbbi megérkezése. Az ESA-hiányt ez közvetlenül nem befolyásolja, azonban érdemben hozzájárulhat a gazdasági növekedés dinamizálásához” – tette hozzá. Idén augusztusban a költségvetés pénzforgalmi hiánya megközelítette a 358,4 milliárd forintot, és bár a nyolcadik hónap jellemzően deficites – az elmúlt 18 évben csak kétszer fordult elő, hogy a költségvetés a bevételeinél kevesebbet költsön, a hiány az esetek felében a 100 milliárd forintot is meghaladta –, a mostani adat így is negatív rekordot jelent.
Költségvetési kép: nem jó, de nem is tragikus
A nyolchavi halmozott hiány 3298,7 milliárd forintra emelkedett, elérve az éves előirányzat 97 százalékát. Molnár Dániel megjegyezte, ez – habár jelentős eltérések vannak a pénzforgalmi és az ESA-hiány számítása között – erőteljesen mutatja a Varga Mihály által már bejelentett 3,9 százalékos kormányzati hiánycél felülvizsgálatának szükségességét. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint mindenesetre a törvényben rögzített 3,9 százalék helyett 5,2 százalék lesz a költségvetési hiány, a GDP-arányos államadósság ugyanakkor még így is 70 százalék közelébe süllyed az év közepén mért 75 százalékról. „Első ránézésére a költségvetés helyzete nem tragikus, a bevételek nyolc hónap alatt 20,1 százalékkal, míg a kiadások 19,4 százalékkal növekedtek, azonban annak szerkezete kedvezőtlen” – jelezte az elemző. A bevételi oldalon a gazdálkodó szervezetek befizetéseit emelte ki, főképp az extraprofitadónak köszönhetően: a nyolc különadóból augusztusig már több mint 1040 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, szemben az egy évvel korábbi 379,1 milliárd forinttal. A jövedéki adó bevételek 8,6 százalékkal nőttek, amelyben közrejátszott, hogy az üzemanyagoknál az adókulcsemelés ellensúlyozni tudta a visszaeső kereslet bevételcsökkentő hatását. Az áfa-bevételek esetében viszont csak minimális, 0,1 százalékos növekedés történt nyolc hónap alatt.
A Makronóm Intézet szakértője úgy véli, emögött az áll, hogy míg az áfa-befizetések 8,1 százalékkal nőttek, a kiutalások ennél gyorsabb, 18,2 százalékos ütemben bővültek. Vagyis, hiába a 22 százalékos nyolchavi infláció, a fogyasztás visszaesése ellensúlyozza annak bevételnövelő hatását.
Borítókép: Fotó/ Móricz-Sabján Simon
