A keresztény morális értékek védelmének nehézsége
Még a jövő kérdése, hogyan tudjuk megoldani – és hogyan segít ebben a törvény – a társadalmi gyakorlat hiányát? Hogyan védjük a morális keresztény értékeinket? Olyan kérdések merülnek fel, mint az élet védelme a fogantatástól kezdve, az eutanázia, mint nyugati liberális gyakorlat be nem engedése, a házasság, mint férfi-nő életközösségének védelme, a vasárnapi munkavégzés korlátozása, a pornográfia, ezotéria, keleti meditáció, agykontroll, a pogány ősmagyarság iránti nosztalgia, blaszfémia, a kötőszóként használt trágárság, a testkultusz, tetoválás kultiválása, a kábítószer fogyasztás, a szerencsejáték elleni fellépés. Ugyanakkor a szubszidiaritás, szolidaritás érvényesítése a hajléktalanok rászorulók iránt. A Fidesz regnálása óta, óriási összegek mennek a roma felzárkóztató programokra, hajléktalan ellátásra, fogyatékosokat segítő programokra. Nyilván ezt kell tovább folytatni, hiszen nem mondhatjuk, hogy már minden rendben van. Megjegyezzük, fontos feladat e téren a hamis liberális álhumanizmus és a keresztény humanizmus különválasztása mind a migráció, mind a hajléktalan kérdésben.
A keresztény kultúra védelme, elsősorban a morális értékek védelmét jelenti, amiben bizony erősödnünk kell, mert a 40 éves „szocialista erkölcs”, de a beszivárgó liberális és ezoterikus kultúra sem használt nekünk. El kell döntenünk mindenek előtt az abortusz kérdést, mert a „szocialista erkölcs” ezt a törvényt hajdanán liberalizálta, és ebben nem történt azóta sem változás. Nagyon sok esetben az ember kereszténynek vallja magát, de a tudata és gyakorlata liberális. Nyilván nem lehet betiltani e jelenlegi tudati állapotban, mert előbb hit kellene, ami a keresztény kultúrát táplálja.
Mi legyen a pornográfiával, a drog kérdéssel, a kötőszóként használt blaszfémiával? A vasárnapi boltbezárás kudarcba fulladt, a 7. nap nem lesz megszentelve. Az egész életmód úgy van kialakítva, hogy ezt lehetetlenné tegye. Erre is érni kell, a keresztény kultúrához fel kell nőni.
Szent István öröksége és a pogány ősmagyar hit
Mindenképpen örömmel üdvözölhetjük, hogy az Alaptörvényben szereplő Nemzeti hitvalláshoz, a hit és erkölcstan korábbi bevezetéséhez képest a keresztény kultúra védelme többletet jelent és gazdagítja a palettát. A Preambulum a történeti vetületet képviseli, fémjelzi a keresztény örökséget, annak folytonosságát, 1000 éves voltának örököseiként nevezi meg feladatunkat. Már itt leszögezi a törvény, hogy nem a pogány múlthoz, nem a Honfoglaláshoz mérjük magunkat, hanem az Államalapításhoz. A Szent István-i örökség a mérvadó. Ezért vízválasztó a keresztény kultúrát támogató kormány és a pogány múltat felemlegető Jobbik közötti különbség. A néppártosodott Jobbik valószínű már nem, de az új szárny vélhetően újból ebben keresi identitását.
Már a Preambulum hangsúlyozza a kereszténység nemzetmegtartó erejét. A keresztény kultúra védelme erre ráerősít, de mégsem intézményesít, nem teszi államvallássá – amit kiemel Schanda Balázs is. Nálunk vallásszabadság van, minden vallás szabadon gyakorolhatja hitét, alakíthat egyházat, amit a kormány még támogat is, így alaptalanok a baloldali rágalmak a vallási-világnézeti szabadságjogok sérelméről. Igaz, a kormány elutasítja a kulturális értéksemlegességet. Nemcsak a kereszténység történelmi szerepét ismeri el, hanem a keresztény kultúra védelmét is, ami nem összeegyeztethetetlen a vallási és lelkiismereti szabadsággal. Az ősmagyar vallás kutatása is intenzíven folyik.
Megvédjük templomainkat és ünnepeinket
A keresztény kultúra fontos kérdése a templomaink, műemlékeink védelme, ebben jelentősen léptünk előre. Soha ennyi templom, zsinagóga nem újult meg, erre a kormány nagy összegeket áldozott eddig is. Ez sem elhanyagolható a keresztény kultúra védelmének ügyében, főleg ha a nyugati templomromlásokra, templomgyalázásokra, kereszt leszedésekre gondolunk.
A keresztény kultúra másik eleme a keresztény ünnepeink védelme is megoldható, még egy új keresztény ünneppel is bővült a naptár, a Nagypéntek bevezetésével. Ezzel az emberek többsége is tisztában van, melyik ünnep mögött milyen keresztény esemény áll. A migránsokkal elárasztott nyugati társadalmakban, még ez is veszélybe került.
Csupán a pogány szellemi hatások és a keresztény morális értékeink védelme bizonyul nehéz problémának. Mit kezdjünk azzal, ha valaki kereszténynek mondja magát és a rovásírást gyakorolja, vagy ha egyúttal buddhistának is vallja magát naponta meditálva keleti pózokban? Ha valaki kereszténynek mondja magát, de abortuszra megy, vagy csak úgy együtt él valakivel? És a sor folytatható.
Borítókép: Érdeklődők a Kecskeméti Katona József Múzeum IX. Kortárs keresztény ikonográfiai biennálé – A hét főbűn – Hieronymus Bosch nyomában című országos képző- és iparművészeti kiállításának megnyitóján a kecskeméti Cifrapalotában 2018. március 10-én. (MTI Fotó: Ujvári Sándor)
